„Miniszterelnöki ambícióim soha nem voltak. Az igaz, hogy voltak olyan időszakok, amikor néhányan megpróbáltak rábeszélni: legyek különböző formációk zászlóvivője. Volt, amikor azonnal, máskor kis gondolkodás után, de mindig nemet mondtam” – tette hozzá Csányi Sándor.
Az INA esetleges eladásáról is beszélt. Jelezte, hogy a Molnak alapvetően nem szándéka az értékesítés, elsősorban egy piaci alapon működő INA-ban érdekelt. Ha még sincs más út, akkor „korrektek akarunk lenni, tudjuk, hogy Horvátország számára ez egy meghatározó vállalat, a nemzeti identitás része, ezért ajánlottuk fel a horvát államnak, hogy vásárolja vissza. Ez mindkét fél érdekeinek megfelelne. Ugyanakkor azt is tudom, hogy egy államnak nem könnyű egy ilyen befektetést menedzselnie. Ha nem akarják, vagy nem tudják megvásárolni az INA-részesedésünket, akkor harmadik félnek kívánjuk felajánlani.” Csányi Sándor arról is beszél, hogy ebben az esetben a Mol új befektetések után néz, de a lehetőségeket „nem ebben a régióban keresik”.
Az OTP vezetője tisztességes versenyre számít az állami támogatással épülő Takarékbankokkal: „Egy vethetne fel aggályokat: ha mesterséges eszközökkel átterelnének oda ügyfeleket. Ha a szabad bankválasztást megszűntetik, és kötelezővé teszik a Takarékbank megbízását. De ennek semmi jelét nem látom. Sőt az állami illetékes, akivel beszéltem, nem vázolt ilyen elképzelést.”
A takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról azt mondta: „Egyetlenegy dolog van, ami számomra is meglepő. A tulajdonnal való szabad rendelkezés jogának korlátozása.”
A devizahitelesekkel kapcsolatban Csányi Sándor kiemelte, hogy „a problémához az is hozzátartozik, hogy az állami kommunikáció miatt egyre többen vannak olyan nem fizető adósok is, akiknek nem a fizetőképességükkel, hanem a fizetési hajlandóságukkal van a gond. Sokan várnak az újabb és újabb segítségre, így ma már ötből egy devizahitelt nem törlesztenek.”
Szerinte indokolatlan, hogy a devizahitelesekkel ilyen kiemelten foglalkozik a politika. „A fizetőképtelenség kialakulásában ugyanis olyan okok is közrejátszanak, amelyek a forinthiteleseket ugyanúgy érintik. Az alapvető gond mindig az, ha a hitelesek elveszítik a munkahelyüket. Ez ugyanúgy sújtja a forinthiteleseket is.”
Családi életéről beszélve Csányi Sándor elmondta, hogy náluk sincs szebb étkészlet, mint máshol, és ugyanolyan a szalonna a hűtőben, mint bárkinél. „Ugyanazokat a szokásokat őrzöm, mint fiatal koromban, nem változtak meg a kedvenc ételeim azóta, hogy több pénzem lett.”
Csányi Sándor örül a vagyonának – „nekem megadatott, hogy pénzem is van, és szeretek is élni” –, de azért gondja is van vele. Mint elmondta, a hetvenes években, amikor egyáltalán nem volt sok pénze, egy külföldi ismerőse, aki már akkor is dúsgazdag volt, azt mondta neki: „Kisfiam, addig örüljön, amíg nincs sok pénze. A sok pénz, nagyon nagy gond.”
A friss Forbesból az is kiderül, hogyan sikerült 14 hónap alatt milliódolláros céget csinálnia egy magyar fiatalnak, Lakatos Dávidnak az Egyesült Államokban. Az üzleti magazin ezenkívül közöl egy közös amerikai interjút is Bill Gatesszel és Bonóval.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.