Cséfalvay: Így lesznek versenyképesek a magyar vállalatok

Az államtitkár előadása elején Paul Krugmant idézte, aki szerint a nemzetek versenyképessége veszélyes rögeszme, a versenyképességet csak a vállalatok esetében kell/szabad vizsgálni.

A feladat, hogy a 2014 és 2020 között beérkező uniós források a magyar vállalatok versenyképességét növeljék. A Partnerségi Megállapodás – vagyis a források felhasználásának stratégiai keretét – első tervezetét a kormány június végén nyújtotta be, és augusztusban meg is kapta a bizottság részletes észrevételeit. Szeptemberben megkezdődtek a tárgyalások, a formális Megállapodást az államtitkár szerint novemberben nyújthatja be Magyarország.

A strukturális és kohéziós alapokból nagyjából 7300 milliárd forint áll majd Magyarország rendelkezésre a következő ciklusban. Ebből a foglalkoztatás bővítésére közel 1100 milliárd forintot tervez fordítani a kormány, a kkv-k versenyképességének erősítése pedig nagyjából ugyanekkora összeget (mindkét tétel jelentősen meghaladja az előző ciklusbelit). 500 milliárd forint jut az energiahatékonyság fejlesztésére, 700 milliárd pedig a k+f támogatására.

Cséfalvay Zoltán rámutatott: az egyik cél a visszatérítendő források növelése, az ilyenek ugyanis – az államtitkár a második világháború után indított German Marshal Fundot említette példaként – többször is felhasználhatók. A pénzügyi eszközök és a vissza nem térítendő támogatások eloszlásáról novemberig döntenek.

A kkv-k erősítésére tervezett 1100 milliárd forint elköltésekor prioritást élveznek többek között a beszállítók, a gyors növekedésre és így munkahelyek teremtésre képes – például biotechnológiai – cégek. A nagyjából 700 milliárd forintos k+f-támogatásban a vissza nem térítendő eszközök dominálnak. Az energiahatékonysági program részleteinek kidolgozása jelenleg folyik, a tervek szerint – megfelelő kedvezményekkel, vissza nem térítendő eszközöket is latba vetve – évente 100 ezer lakás energiahatékonysága lesz javítható. Az infokommunikációs szektorban – többek között a sikeres vállalatok exportesélyeinek javítására – legalább 300 milliárd forint a célzott összeg, a turizmusba pedig nagyjából 280 milliárd forint áramolhat különböző csatornákon – hálózatfejlesztés, desztináció-menedzsment, örökségvédelem stb. – keresztül.

Kiemelkedően izgalmas periódusban vagyunk: le kell zárnunk az előző uniós ciklust, és neki kell futnunk a következőnek – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.

Az előző ciklus 8200 milliárd forintos keretösszegének 99 százalékát már lekötötték – közölte Csepreghy, jelezve: a Lázás János által említett 500 milliárd forint „plusz” (azaz „hiányzó számla”) a forint euróval szembeni gyengülése miatt állt elő.

A 2014–2020-as időszaknak a kormány egy új, decentralizált intézményrendszerrel kíván nekifutni. A jelenleg az NFÜ-ben működő szakszervek azokhoz a minisztériumokhoz kerülnek, amelyek az adott fejlesztéseket felügyelik. A koordináció, ellenőrzés a miniszterelnökség mellett működő szervezetnél marad.