Cseh nem az EFSF utódjára

Csehország a jövőben nem vesz részt semmilyen, az eurózóna pénzügyi megsegítésére irányuló mechanizmusban – így határozott tegnap a cseh kormány. Ismeretes: az uniós kormányoknak a következő egy-két évben kell megállapodniuk arról, hogy milyen állandó mechanizmus lép a 2013-ig működő Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) helyébe. A csehek jelenleg az átmenetinek szánt EFSF működésében sem vesznek részt, holott vannak olyan országok, amelyek annak ellenére a kezdeményezés mögé álltak, hogy egyelőre nem tagjai az eurózónának.

Petr Necas cseh kormányfő a döntés kapcsán úgy fogalmazott: megítélésük szerint ez a krízisek megelőzésére és elhárítására szolgáló mechanizmus csak euróövezeti tagokat foglal magában, vagyis a közös valutát nem használó országokra, köztük Csehországra nem vonatkozik. A csehek mindemellett úgy vélik, hogy bizonyos esetekben szükség lehet szabályszerű csődeljárások lefolytatására és az államadósságok átütemezésére, ennek szabályozási keretét pedig minél előbb meg kell teremteni az unióban. Csehország nem támogatja azokat a kezdeményezéseket sem, amelyek egy közös európai államkötvény kibocsátását vetítik előre. Sőt, Prága szerint az EFSF-hez hasonló pénzügyi mentőcsomagok bevetésére a jövőben, utolsó „mentsvár” gyanánt csak akkor kerülhet sor, ha egy-egy krízis az eurozóna egészét érinti, a csomagból pedig a magánszektornak és a Nemzetközi Valutaalapnak is ki kell vennie a részét. A csehek jelenleg az euró átvétele tekintetében sem túl törekvők, a hivatalos kormányzati álláspont szerint az átállás túlságosan nagy költségeket róna a büdzsére, ezért egyelőre pontos céldátumot sem jelöltek meg. KR

A hét elején Juncker és Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter közösen foglalt állást a közös európai államkötvények, az úgynevezett e-kötvények bevezetése mellett. Érvelésük szerint az unió így fejezhetné ki teljes elkötelezettségét a közös pénznem, az euró „visszafordíthatatlansága” mellett. Németország ezzel szemben úgy véli, a közös állampapírok bevezetése – a piaci nyomás enyhülésével – több uniós országot arra csábítana, hogy egy újabb adósságválsághoz vezető hitelfelvételbe kezdjen az állami pénzügyek rendbetétele helyett.

Juncker a német elutasítást azért is sérelmezi, mert az ő felvetésükben sem egy közös kamatláb szerepelt: a tervek szerint az uniós kötvények kamata is a tagállami rátákat tükrözné.

A hét elején Juncker és Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter közösen foglalt állást a közös európai államkötvények, az úgynevezett e-kötvények bevezetése mellett. Érvelésük szerint az unió így fejezhetné ki teljes elkötelezettségét a közös pénznem, az euró „visszafordíthatatlansága” mellett. Németország ezzel szemben úgy véli, a közös állampapírok bevezetése – a piaci nyomás enyhülésével – több uniós országot arra csábítana, hogy egy újabb adósságválsághoz vezető hitelfelvételbe kezdjen az állami pénzügyek rendbetétele helyett.

Juncker a német elutasítást azért is sérelmezi, mert az ő felvetésükben sem egy közös kamatláb szerepelt: a tervek szerint az uniós kötvények kamata is a tagállami rátákat tükrözné.-->