Csúszik a rokkantak felülvizsgálata

Ez év végéig összesen 217 milliárd forint költségvetési megtakarítással számolt a kormány 2011-ben a rokkantsághoz és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakítása nyomán. 2011-re 12, tavalyra 88, erre az esztendőre pedig további 117 milliárd forinttal kalkuláltak. Az emberi tényezőt azonban, vagyis azt, hogy egyszerűen nincs elegendő felülvizsgáló orvos a 190 ezer érintett komplex felülvizsgálatához, figyelmen kívül hagyták.

Pedig emiatt a tervezettnél jóval lassabban csak a munka, aminek következtében alig spórol valamit a büdzsé. Amint azt a 2011-es költségvetéssel kapcsolatban az ÁSZ megállapította, a rokkantsághoz és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakítása miatt várt 12 milliárdos megtakarításból csak 2,2 milliárd realizálódott, míg a 2012-es, 88 milliárd forintnak alig több mint egynegyedét, 24,9 milliárdot tudták megfogni.

2012-ben a 342 milliárd forintos előirányzathoz képest, amelyet a rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra szántak, 358,1 milliárdot kellett fordítani, és az idei fél éves adatok szerint megint túlköltés várható, a 349 milliárd forintos előirányzat több mint a felét kifizették.
A már korábban rokkanttá nyilvánított és most felülvizsgálatra kötelezett rokkantakon kívül ugyanis – ha egyre csökkenő számban, de – folyamatosan megjelennek új igénylők is. Ráadásul, mint a felülvizsgálat koordinációjával megbízott Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH) megtudtuk, mind a frissen elbírált, mind pedig a most felülvizsgált betegek többsége megkaphatta, illetve megtarthatta a rokkantsági ellátást.

A 190 ezer felülvizsgálatra kötelezett rokkant több mint egyharmada, mintegy 68 ezer ember esett át az elmúlt szűk másfél év alatt a kötelező komplex felülvizsgálaton. Az idei év első hét hónapjában ebből csak alig több, mint 23 ezer ellenőrzés történt. A rostán a rokkantak 8,5 százaléka, 5780 ember esett ki, ők „az egészségi állapotuk javulása miatt” már semmilyen ellátásra nem jogosultak. Rokkantsági ellátás, illetve rehabilitációs ellátás ugyanis immár csak 40 százalékos vagy annál nagyobb mértékű egészségkárosodás esetén jár. Az az utóbbit 26,5 százalékának – 18 ezer embernek –, az előbbit a kérelmezők 65 százalékának ítélték meg a szakértők. Vagyis a többség, 44200 rokkant továbbra is rokkantsági ellátást kap.

Hasonló arányban döntöttek az elmúlt másfél évben elbírált csaknem 61 ezer új igénybejelentő esetében is. Itt az elutasítások aránya ugyan már 19,5 százalékos volt, de a jelentkezők 24 százalékának megítélték a rehabilitációs, míg többségüknek, 56,5 százaléknak a rokkantsági ellátást.
Mint az NRSZH-nál elmondták, a felülvizsgálatokat a szakemberhiány hátráltatja, ezért a kapacitást uniós forrásból, külső szakértők bevonásával igyekeznek növelni, hogy legkésőbb 2014 végéig mindenki sorra kerüljön.

Tavaly januárban a rokkantnyugdíjat a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás váltotta fel. Az előbbiben azok részesülhetnek – legfeljebb három évig –, akik rehabilitációt követően képesek dolgozni. Az ellátás mértéke a minimálbér 30–50 százaléka közötti, vagyis jelenleg 29400–39000 forint. Rokkantsági ellátást azok kaphatnak, akiknek az egészsége már nem helyreállítható. Ők a minimálbér 30, illetve 150 százaléka közötti összegre, vagyis minimum 29400, maximum 147000 forintra számíthatnak. A rokkantnyugdíj átlagos havi összege 2011-ben 73 ezer forint volt.

Tavaly januárban a rokkantnyugdíjat a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás váltotta fel. Az előbbiben azok részesülhetnek – legfeljebb három évig –, akik rehabilitációt követően képesek dolgozni. Az ellátás mértéke a minimálbér 30–50 százaléka közötti, vagyis jelenleg 29400–39000 forint. Rokkantsági ellátást azok kaphatnak, akiknek az egészsége már nem helyreállítható. Ők a minimálbér 30, illetve 150 százaléka közötti összegre, vagyis minimum 29400, maximum 147000 forintra számíthatnak. A rokkantnyugdíj átlagos havi összege 2011-ben 73 ezer forint volt. -->