Der Standard: Orbánék nem fogadták meg az EU és az IMF javaslatait

Hiányolta a strukturális reformokat, egyes intézkedéseknél hátrányos hatásokra mutatott rá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége - értesült az újság a tárgyalásokhoz közel álló forrásokból.

"A legnagyobb gond (a tárgyalásokon) az volt, hogy a kormány által javasolt intézkedések legtöbbje nem képvisel hosszú távú strukturális reformot és hogy néhány közülük hátrányos kihatással lenne a gazdaságra" - idézett a cikk egy meg nem nevezett tisztségviselőt. A "szabványban alkalmazott közalkalmazotti bércsökkentés" például - írta a lap - "nem nagyon jó módszer" az illetékes szerint. Az IMF hiányolta az egykulcsos adó költségeiről szóló számításokat is.

A Valutaalap javasolta a kormánynak, hogy "vegyen fontolóra néhány tartós reformintézkedést", de nem járt eredménnyel - mondta az illetékes.

A Der Standard értesülése szerint az Európai Bizottság képviselői a tárgyalásokon megemlítették, hogy a kormány tervei négy ponton ellentétesek lehetnek az Európai Uniós joggal. Brüsszel meg akarja vizsgálni, hogy a devizahitelekkel összefüggő jelzálogjog bejegyzésének tilalma nem jelenti-e a tőke áramlásának aránytalan korlátozását. Jogilag aggályosnak látják a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetéscsökkentését és az egyes alkoholtermékek adómentességét, valamint a pénzügyi szervezetek különadóját is.

A bankok tervezett adójával kapcsolatban IMF-illetékesek arra hívják fel a figyelmet, hogy az adó alapja a mérlegfőösszeg, és nem a nyereség lenne, ezáltal az OTP "előnyben részesülhet". Ellenvetésként említi a lap, hogy az OTP piacvezető Magyarországon, tehát nem csak a nyeresége, de a mérlegfőösszeg is magas.

"Nyilvánvalóan bizalmatlanságot keltettek Brüsszelben" a 2007. június 1-je után alapított biztosítótársaságokra vonatkozó tervezett kivételek - állt a cikkben. A biztosítók közül, amelyek a kivétel alá tartozhatnak, a lap név szerint említette a CIG Pannónia Életbiztosítót, mint amelyben "részesedéssel rendelkeznek neves fideszes politikusok" és a Wabard biztosítót, amelynek tulajdonosát "szintén Fidesz-közeliként emlegeti a média". Idézte Missura Gábort, a CIG szóvivőjét, aki indokoltnak tartja a kivételt, mert - mint mondta - egy biztosítónak általában hat-nyolc évre van szüksége, hogy nyereségessé váljon. A GIG azonban - jegyezte meg a lap - nem kicsi biztosító, a nyolcvan dolgozót foglalkoztató cég piacvezető a befektetéshez kötött életbiztosítások terén és gyorsan növekszik. Azonban - mondja Missura - 2,2 milliárd forint veszteséget könyvelt el 2009-ben és ez valószínűleg nem fog olyan gyorsan megváltozni.

Figyelemre méltó az esettel kapcsolatban - fogalmazott a lap - hogy Rogán Antal fideszes képviselő visszavonta módosító javaslatát, a kormány azonban "ismét beiktatta a kivételeket".

Rogán Antal (Fidesz) július 9-én vonta vissza a bankadóhoz benyújtott módosító indítványait, ám a Számvevőszéki és költségvetési bizottság aznap újabb módosítókat nyújtott be, amelyek a Rogán-javaslattal szemben már nem csak a biztosítók egy körét, hanem a Magyar Postát, a takarékszövetkezeteket és az árutőzsdei szolgáltatókat is kedvezőbb helyzetbe hoznák az eredeti javaslathoz képest. A Napi Gazdaság című újság a szerdai lapszámában arról írt, hogy a zárószavazás előtt kiveszik a bankadóból a biztosítók mentességére vonatkozó módosításokat.

Az EU hivatalosan nem akart nyilatkozni a biztosítókkal kapcsolatban, de nem hivatalos közlések szerint örültek volna, ha több idő lett volna annak alapos tisztázására, hogy nem ellentétes-e a magyar bankadó az uniós joggal - írta a Der Standard.