Díj a leggyorsabbaknak

Az Európai Bizottság pluszpénzt ad azoknak a tagállamoknak, ahol az előzetesen vártnál 5 százalékponttal nagyobb növekedést értek el 2007 és 2009 között. Így extra 633 millió euróhoz jut 2011-ben a strukturális alapokból Lengyelország, 237 millióhoz Csehország és 138 millió euróhoz Szlovákia az előre jelzettnél 8, 10,8, illetve 7,5 százalékponttal nagyobb növekedésükért.

Az EU három meghatározó intézményének, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az unió végrehajtó testületének 2007–13-as időszakra szóló pénzügyi keretmegállapodása rendelkezik arról, hogy automatikusan kiigazítják az egyes tagállamoknak járó pénzt, ha a bruttó hazai termékük (GDP) növekedése 2007–2009 között öszszességében 5 százalékponttal meghaladja az előirányzatokat.

„Gratulálunk azoknak a tagállamoknak, amelyek a bonyolult környezet ellenére képesek voltak túlszárnyalni az előirányzatokat” – mondta Janusz Lewandowski költségvetési biztos a hétfői brüsszeli bejelentés alkalmából. Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja bizonyos mértékig a strukturális és kohéziós alapok kihelyezésének is tulajdonította a három ország teljesítményét. A tervek szerint hasonló összeg, évente 336 millió euró áll rendelkezésre a következő három esztendőben, 2011–13 között is.

Egyidejűleg Brüsszelben értékelték a kohéziós politika 2000-től eddig elért eredményeit is. Ezek szerint a strukturális és kohéziós források 0,15 százalékponttal növelték az EU15 és 3,7 százalékkal az EU10 bruttó hazai termékét 2000 és 2009 között. „A gazdaságélénkítő hatásból kiderül, hogy az egész EU haszonélvezője a kohéziós politikának, nem csak a kedvezményezettek” – állapította meg a regionális biztos.

Elkészült a 2000 és 2006 közötti időszak véglegesített kohéziós mérlege is. E szerint a vizsgált időszakban 1,4 millió munkahelyet hoztak létre, kétezer kilométer autópályát építettek, és további 14 millió ember számára tették elérhetővé az egészséges ivóvizet a tagállamokban az EU támogatásával. Az Európai Bizottság véleménye szerint a kohéziós politika sikeresen csökkentette a fejlettségi különbségeket a tagállamok és a régiók között, nemcsak gazdasági, hanem környezeti és szociális fejlődést is eredményezett. Dicséri Brüsszel a tagállamok hozzájárulásának növekedését a kutatás-fejlesztéshez (k+f): Észtországban például kétszeresére nőtt a nemzeti keret. S kiemeli azt is, hogy 20 százalékkal csökkent a menetidő a Csehországban kiépült vasúti folyosók hatására, és 46 százalékkal lett rövidebb az utazási idő az írországi autópályákon az ottani beruházások eredményeként.

Munkahelyteremtés (darab): 710 ezer*+730 ezer**

Kutatás-fejlesztés: 38 ezer k+f projekt, 13 ezer új kutatóhely

Közlekedés (km): autópálya: 2000, vasút: 4000

* Konvergenciarégiókban (1. célkitűzés).

** Növekedési régiók (2. célkitűzés).

Forrás: Rapid

Munkahelyteremtés (darab): 710 ezer*+730 ezer**

Kutatás-fejlesztés: 38 ezer k+f projekt, 13 ezer új kutatóhely

Közlekedés (km): autópálya: 2000, vasút: 4000

* Konvergenciarégiókban (1. célkitűzés).

** Növekedési régiók (2. célkitűzés).

Forrás: Rapid-->