Dübörögni fog a közfoglalkoztatás

„Az elkövetkező évek során a jelenleg foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő ellátottak fokozatosan átkerülnek majd a munkaerőpiacra, először várhatóan közfoglalkoztatásba, majd tovább az elsődleges munkaerőpiacra” – a jövő évi költségvetés szerint ez a teljes foglalkoztatás megvalósulásához vezető első lépcső. Ennek érdekében 2015-ben az eddiginél is több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatást, amelyre jövőre már 270 milliárd forintot szánnak. A 2014. évi költségvetésben 183,8 milliárdot irányoztak elő erre a célra, ami az év közepén hozott kormányhatározat alapján 47,3 milliárd forinttal léphető túl.

Ugyancsak a kormányhatározat szerint havonta átlagosan 200 ezer ember számára kell folyamatos, napi 8 órás közfoglalkoztatást biztosítani. (A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén az első háromnegyed évben átlag havi 184,3 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként. Létszámuk a téli közmunkaprogramok lezárulta után, májusban volt a legalacsonyabb.)

Az először tavaly novemberben indult téli közfoglalkoztatási programba több mint 131 ezer embert vontak be - egyedül ennek volt köszönhető, hogy 2013 végén nem emelkedett az álláskeresők száma. A helyzet idén is hasonló lesz, mivel Pintér Sándor belügyminiszter egy írásbeli képviselői kérdésre megerősítette: az aktuális adatok szerint decemberben mintegy 142 ezer, januárban 138 ezer, februárban 134 ezer közfoglalkoztatott számára lesz munka országszerte. A képzésekben további mintegy 28 ezer ember vesz részt.

A február 28-ig tartó programok áthúzódó pénzügyi hatása körülbelül 23 milliárd forint. A képzési programokhoz szükséges pénzügyi fedezet idén 2,6 milliárd a jövő évi áthúzódó hatása pedig mintegy 8 milliárd forint – közölte a belügyminiszter.

Egy másik, ugyancsak a közmunkaprogramot érintő képviselői kérdésre válaszolva Pintér Sándor elmondta: az idén négyszer kezdeményeztek büntetőeljárást a rendőrségen, illetve az adóhatóságnál költségvetési csalás, hűtlen kezelés, valamint a számvitel rendjének megsértése gyanúja miatt. A korábbi években erre nem volt példa, a támogatási idő alatt folyamatosan monitorozzák az egyes programokat.

A visszaélésekre az is módot ad, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-felmérése szerint a közfoglalkoztatás alanyai döntően az iskolázatlanok. Ennek oka is van: a legtöbb közfoglalkoztatotti lehetőséget szakképzettséget nem igénylő munkakörökra hirdetik meg (takarító, utcaseprő, kubikus, kisegítő, mezőgazdasági vagy erdészeti munkás). Nem csoda, hogy a közfoglalkoztatottak körében a KSH által rögzített 78 ezer forintos bruttó átlagkereset mindössze 700 forinttal haladja meg a közfoglalkoztatási minimálbért.

Minimálbér: ma születhet megállapodás

A kormány mai ülésén dőlhet el, lesz-e megállapodás a jövő évi minimálbérről. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács múlt pénteki ülésén nem született megegyezés, a kormányoldal ugyanis annak ellenére nem döntött a munkáltatók és a munkavállalók ajánlatáról, hogy azt már szerdán összerakták az érintettek. E szerint a minimálbér 3500 forinttal, bruttó 105 ezerre, a garantált bérminimum 4000 forinttal, bruttó 122 ezer forintra növekedhet jövőre. A munkavállalói érdekképviseletek emellett ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány vállaljon írásbeli kötelezettséget: érdemi tárgyalásokat kezd a munka törvénykönyvéről és a sztrájktörvényről, valamint arról, mi válthatja fel a januártól megszűnő korkedvezményes nyugdíjat, a megegyezés alapján született módosításokat pedig a parlament tavaszi ülése elé terjeszti. Úgy tudjuk, az érdekképviseletek ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány részéről maga a miniszterelnök lássa el kézjegyével a megállapodást.