Világgazdaság Online

Magyarországnak érdeke a Duna integráló szerepének erősítése és fenntartható fejlesztése, az, hogy az EU új – a balti-tengeri után második – makrorégiója Európa értékes és biztonságos térsége legyen. A Bajnai-kormány proaktív módon vett részt az uniós Duna-stratégia kialakításában, így ambiciózus nemzeti programot hagy örökül utódjára – nyilatkozta a Világgazdaságnak Czukor József, a Külügyminisztérium (KüM) szakállamtitkára.
Az európai Duna-stratégia magyarországi célrendszerét átfogó horizontális szempontok és stratégiai prioritások alkotják, s a megvalósítást egymással összehangolt intézkedések támogatják. A KüM képviselője kérdéseinkre válaszolva azt is elmondta, hogy a munka eddig is a parlamenti pártok bevonásával zajlott, tehát aligha éri meglepetés az új kormányt a program tanulmányozásakor. A koordinációs feladatokat a külügyi tárca látja el, a nemzeti megbízott is ott tevékenykedik, az NFGM által összefogott szakmai munka bázisán, szoros együttműködésben a többi érintett minisztériummal és más szervezettel.
Ugyanakkor a szakállamtitkár fontosnak tartotta kiemelni azt is, amit Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális ügyekért felelős biztosa a minap egy Bulgáriában lezajlott konferencián megerősített: a Duna-stratégia az EU stratégiája. Bár a térségben hagyománya van az együttműködésnek, ez a pénzügyi alapok és a politikai akarat hiánya miatt gyakran elakadt. Ezen a helyzeten változtathat a létrejövő makrorégió: a Duna-medencében 100 milliárd eurós közösségi forrás használható fel regionális fejlesztésre a mostani, 2007–13-as költségvetési időszakban. A biztos felvázolta a közeljövő feladatainak menetrendjét is. Bejelentette, hogy lassan befejeződnek a tárgyalások a tagállamokkal a stratégia prioritásairól és zászlóshajó projektjeiről, s elkezdődött a megvalósítást menedzselő intézményrendszer kialakítása is.
Magyarország is a horizontális szempontok közé sorolja a Duna térség területi kohéziójának erősítését, a klímaváltozás társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek mérséklését, a kutatás-fejlesztés, innováció elősegítését. Egyúttal támogatja az uniós stratégiai prioritásokat is, így a makrorégió biztonságának növelését országon belül és határokon átívelően, a fenntartható gazdaságfejlesztést és a Duna-térségi identitás és együttműködés erősítését.
„A nemzeti programban öszszesen 11 kulcsterületet jelöltünk meg, amelyek bevételét javasoljuk az uniós Duna-stratégia induló akciótervébe; ezek közül külön is kiemeltünk 3+1 területet, ahol Magyarország feltétlenül érdekelt a vezető szerep vállalásában” – közölte a KüM képviselője. Ezek a határ menti öszszeköttetések fejlesztését, a Duna-medence vízstratégiájának és -gazdálkodásának hatékonyságát, a transzeurópai közlekedési folyosók gyorsított kialakítását és a dunai tudományos együttműködés fejlesztését szolgálják.
A prioritásokról és zászlóshajó projektekről már június végén dönthet az EU. Ezért is fontos a KüM szakállamtitkára szerint a hazai munka folyamatosságának fenntartása, a nemzeti akcióprogram menedzselése, a partnerekkel való együttműködés.