Még mindig nem hozott döntést az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról, jogosan emelte-e meg 35 százalékkal ez évtől a tagdíjakat a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A tárcánál, ahol törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva lassan két hónapja vizsgálódnak az ügyben, lapunk kérdésére azt közölték: „az eljárás folyamatban van”. Úgy tudjuk, a döntést követően a MOK egy küldöttje fordult Balog Zoltán miniszterhez.
Januártól 1700 forintról 2300 forintra emelkedett a havi tagdíj, ami éves szinten 27600 forintos kötelezettséget jelent az orvosoknak, akik számára 2011 óta ismét kötelező a kamarai tagság. A mintegy 40 ezres tagság jelentős része élvez 50 százalékos kedvezményt, ám tagdíjakból így is 600–800 millió forint folyik be a MOK-hoz.
A tagdíj emelését a kamara elnöke a Világgazdaságnak azzal indokolta, hogy ez által tudják biztosítani az érdekvédelmi munka színvonalának javulását. Éger István hozzátette: az elmúlt kilenc évben egyszer sem emelték a tagdíjat, és ezt csak azután lépték meg, hogy tavaly az orvosok 80 százalékának havonta átlagosan bruttó 66 ezer forinttal nőtt a fizetése.
A tagdíj mértékéről az országos küldöttközgyűlésben még tavaly ősszel hosszas vita alakult ugyan ki, ám a testületnek nincs e tárgykörben döntési jogköre, az illetékes Területi Szervezetek Tanácsa pedig megszavazta a díjemelést. A Kasszaorvosi Szervezet a még decemberben az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a jelenlegi helyzetben nem támogatják a kamarai tagdíjemelést, inkább lemondanának az orvosi kamara nyomtatott lapjáról. A Magyar Rezidens Szövetség pedig „botrányos mértékűnek” minősítette az emelést, és tételes pénzügyi beszámolót kért minden orvos számára a MOK vezetőségétől.
A döntést követően több helyen nyíltan is szót emeltek a miatt is, hogy Éger István elnök havi 1 080 000 forintot fizetést kap a kamarától, így többet keres, mint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Éger István megkeresésünkre közölte: miután a MOK köztestület, az ő fizetését törvény szabja meg. A jogszabály azonban csak felső határt ír elő, a kamarai tisztségviselők bére nem haladhatja meg a kormánytisztviselőkre vonatkozó bértábla alapján megállapítható – lényegében a helyettes államtitkári fizetésnek megfelelő – összeget. Vagyis alacsonyabb lehetne a bére, az azonban – mint az érintett fogalmazott – „ennyi és pont”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.