Egy picit osztogat a kormány
Az egyes elemek valóban arra utalnak, hogy a kormány azt szeretné, ha a választások előtt mindenki elégedett lenne, így fel is emelték 2,7 százalékról 2,9-re a GDP-arányos hiánycélt. Pénzforgalmi szemléletben 924,75 milliárd forintos deficit várható. Az adókedvezmény kiterjesztése, ami 53 milliárd forintos kiadást jelent, Varga szerint 260 ezer családnak segít. Ez segít azoknak, akik eddig nem tudták igénybe venni a teljes kedvezményt. A pedagógusok béremelése több mint 130 milliárdos kiadást jelent jövőre. A gyed extrával pedig azok élhetnek, akik a gyermek első születésnapja után visszamennének dolgozni, és ezzel nem esnek el az állami támogatástól – ám ez visszamenőlegesen nem vehető igénybe. A Diákhitelt részlegesen elengedik azoknak, akik gyermeket vállalnak.
A közmunkaprogram felpörgetésére közel 184 milliárd forintot költenek. „A korábbi évekhez képest jóval többen dolgozhatnak télen közfoglalkoztatásban” – mondta Varga. Ám sokan úgy érzik, hogy részben azért fokozza a közmunkát a kabinet, hogy ne romoljanak a munkanélküliségi adatok.
A nyugdíjakat 2,4 százalékkal – vagyis a tervezett infláció mértékével – növeli a kormány. A terv szerint a reálkeresetek 2 százalékkal növekednek 2014-ben, ami közel azonos mértékű fogyasztásnövekedést eredményez.
A 2014-es költségvetés egy „növekedésbarátabb” évet vizionál – válaszolta a Világgazdaságnak arra a kérdésére Varga Mihály, hogy milyen források állnak rendelkezésre a bejelentett kiadásokra. „A nagyobb növekedés miatt a forrásaink nőnek az idei évhez képest. Biztonságosabban tudunk tervezni adóbevételekkel” – tette hozzá. A kormány 1,5 százalékkal nagyobb áfabevételre számit az ideinél, személyi jövedelemadóból pedig 3 százalékkal többet vár a kabinet. Jövedéki adóból viszont kisebb bevételt várnak.
„Az EU-s források felhasználása sokkal célzottabb lesz. A támogatások egy része visszakerül a költségvetésbe” – válaszolta lapunk kérdésére Varga. Az uniós fejlesztésekhez kapcsolódó bevételek jövőre közel 1550 milliárd forintot tesznek ki az idei 1285,7 milliárd után.
2014-ben is lesz Országvédelmi Alap, ami a rendkívüli tartalék mellett hasonló nagyságrendű. „Vagyis ha egy bevétel nem folyik be, akkor is van tartalék” – fejtegette Varga. A rendkívüli tartalék 120 milliárd forint, az Országvédelmi Alap pedig 100 milliárdos. Mindez azt jelzi, hogy a kiadások emelkedése mellett a kabinet jelentősen csökkentette az idei több mint 500 milliárdos tartalékkeretet.
Varga szavai szerint a húsáfa csökkentésének „elvi lehetőségét” is tartalmazza a büdzsé tervezete, és a devizahitelesek mentésének fedezete is rendelkezésre áll. Ez különösen annak tekintetében érdekes, hogy a devizahitelesek mentése potenciálisan több száz milliárd forint lehet – amit ugyan részben a bankok állnának –, miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint nincs olyan terület, amelyik „kisebb összegből gazdálkodhat” jövőre, mint 2013-ban.
A Költségvetési Tanács korábban azt javasolta, hogy a kormány emelje meg a 200 milliárd forintos tartalékot, ám úgy tűnik, hogy ezt egyelőre nem tették meg. Az várható volt, hogy a választások előtt a kormány nem állít össze egy szigorú költségvetést – amit jelez, hogy a konvergenciaprogramhoz képest emelték a deficitcélt –, ám ez erősíti egy lehetséges korrekció esélyét, hiszen ha újra 3 százalék fölé kerül a deficit, akkor az EU ismét elindítja a túlzottdeficit-eljárást.
A 2 százalékos növekedési várakozás kissé optimistának tűnik, hiszen közgazdászok és gazdaságkutatók csak 1,5 százalékos GDP-bővülést jeleznek előre 2014-re. A prognózisok 1 és 1,9 százalék között szóródnak. Nem hiába véli úgy a Költségvetési Tanács is, hogy a vártató ütem „felső sávjába” prognosztizálja a GDP-növekedését a kormány.
A Reuters által szeptemberben – a törvény beterjesztése előtt – megkérdezett közgazdászok szerint 3 százalék lehet 2014-ben a deficit. A prognózisok 2,7 és 4 százalékos hiány között szóródtak.
Nem lesz illeték kártyás vásárlás után
Hitelintézeti hozzájárulást vethet ki a kormány – írja az Origó a jövő évi adócsomag tervezetére hivatkozva. A portál a birtokába került javaslat alapján úgy fogalmaz: az adótörvényeket előkészítő Nemzetgazdasági Minisztérium egyszeri adónak szánja a hitelintézeti hozzájárulást. Amennyivel csökken az általános kockázati céltartaléka a banknak (az idén év végével elszámolt céltartalék-csökkenés számít), annak a 19 százalékát kell befizetnie jövő márciusban. A pénzintézetek különadója jövőre is fennmarad, de a bank-, illetve hitelkártyával való fizetés esetén jövőre már nem kellene a 3 ezrelékes tranzakciós illetéket fizetniük a bankoknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.