Egyféle tankönyv maradna?

A kormány a tankönyvellátás területén az államnak a korábbinál nagyobb szerepet szán, de ennek a területnek a megújításának részleteire vonatkozó kérdésekre csak a végleges döntés megszületését követően lehet érdemi válaszokat adni – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkársága. Lapunk azt firtatta, amit egy szakmai fórumon többen is hangoztattak, a tankönyvkiadás államosítására készül-e a kormányzat, s egyes évfolyamokon egy tankönyv lesze-e egy tárgyból az egész országban.

Utóbbi kapcsán az államtitkárság közölte: a tananyag egységes tartalmi szabályozása feleslegessé teszi a jelenleg átláthatatlan, a valódi választás lehetőségét korlátozó tankönyvválasztékot. A Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerben történő bevezetése pedig kellő időt biztosít a jó színvonalú tankönyvek elkészítésére. „Az egy évfolyam, egy tárgy, egy tankönyv híreszteléssel a kormány nem foglalkozik” – közölte az Emmi.

A fórumon azt is sérelmezték, hogy sem a tankönyvellátás, sem a kiadás változásai kapcsán nincsenek érdemi egyeztetések. Az államtitkárság szerint több ízben is folytattak egyeztetéseket.

A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy tankönyvkiadás államosítása esetén több kiadónak is be kell fejeznie a működését. Szarvas-Ballér Judit hiányolta az információkat arról, hogy hogyan történne az államosítás. Nem ismert, hogy cégeket vásárolnának-e meg, újat hoznának létre, vagy hagynának valamilyen szerepet a jelenlegi kiadóknak. Veszélyesnek ítélte, hogy a kísérleti tankönyveket a gyerekeken próbálják ki. Nem tudni, hogy ezt csak-egy-egy, vagy több tantárgyból, felmenő rendszerben, vagy az összes évfolyamon tennék-e meg.

A TVOT elnöke felidézte, hogy augusztusban Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár még úgy nyilatkozott: nincs szó a tankönyv-előállítás államosításáról. Szeptember végén egy kormányhatározat már egy „egységes elveken és követelményeken alapuló, nem piaci elven működő, állami feladatként ellátandó és központi irányítású köznevelési tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszer” kialakítását jelentette ki. Balog Zoltán tárcavezető egy olyan javaslat kidolgozását kezdeményezte, amely már a következő tanévben kipróbálná az állami fejlesztésű új kísérleti tankönyveket és digitális tananyagokat. A TVOT elnöke szerint erre kiírtak egy 2,6 milliárdos TÁMOP pályázatot, melynek kerete 4 milliárdra emelkedett.

Az oktatásban már elkészült egy kísérleti tankönyv a szakiskoláknak, amit a fórumon összelapátoltnak tituláltak, a címlapján három helyesírási hibát mutattak. A TVOT elnöke szerint félő, hogy ilyen minőségűek lehetnek majd a központilag kötelezővé tett egyentankönyvek.

Radó Péter oktatáskutató kifogásolta: a tartós tankönyvekbe nem lehet írni a gyerekeknek, az ilyet szerinte nem lehet tankönyvnek nevezni. Az államtitkárság szerint a felmenő rendszerben bevezetett ingyenes tartós tankönyvek más országokban beváltak, s mivel mások is használják, így nem funkcionálhat munkafüzetként.

Sajtóértesülések szerint 53 milliárdot áldozna a kormány a tankönyvgyártás és -ellátás állami kézbe vételére, amely összeg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének számításai szerint a könyvkiadás korábbi 60 esztendei támogatásával egyenlő.

„Történelemből, magyarból és talán földrajzból is hamarosan egyetlen kötelező állami tankönyvet fognak bevezetni” – vélte a Történelemtanárok Egyletének elnöke. Miklósi László szerinte ez visszalépés, mivel szakmailag, módszertanilag és etikailag sem lehet kiállni amellett, hogy egy tantárgyat egyetlen egy tankönyvből lehet csak tanítani.

A szövetség a gyártást félti az államosítástól

A tankönyvgyártás államosításáról is szó van a kiadás államosítása mellett, amely az évi 16 milliárdos forgalmú tankönyvpiacból mintegy négymilliárdot tesz ki – hangoztatta a Nyomda- és Papíripari Szövetség főtitkára. Peller Katalin kiemelte: az államosítás mellett nincs szakmai érv, mivel jelenleg is nyomott árakon dolgoznak, sem olcsóbb, sem gazdaságosabb nem lesz az előállítás. A szövetség szerint míg a kiadás ideológiailag még megközelíthető, a gyártás ideológiamentes ipari folyamat, így abban az egységes elv értelmezhetetlen. Egy központosított gyártás teljes mértékben ellehetetlenítené annak a 20-25 nyomdának a működését, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás.