BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egységfront Brüsszel ellen

Közösen kezdeményezik a kelet-közép-európai tagállamok a deficitszámítás módosítását

Immár kilenc uniós tagállam támogatja az elképzelést, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések beszámításával lehessen csökkenteni a költségvetési deficit szintjét. A korábban még csak Magyar- és Lengyelország által szorgalmazott változtatást (VG, augusztus 5., 4. o.) most kilenc, többségében kelet-közép-európai tagállam kérte Brüsszeltől egy a hét végén nyilvánosságra került levélben. Az akcióhoz csatlakozott egyetlen korábbi EU-tag állam Svédország.

A kezdeményezésben részt vevők arra hivatkoznak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által korábban rájuk kényszerített nyugdíjreformmal járó költségeket nem veszi figyelembe Brüszszel a költségvetési deficit kiszámítása kapcsán. A magánnyugdíjpénztárak bevezetésével ugyanis csökkent az állami kaszszákba irányuló járulékbefizetés, és az így keletkezett hiányt a központi büdzséből kellett-kell pótolni. Jól érzékelteti a változtatás horderejét, hogy az új számítási módszerrel a magyar államadósság-állomány az idén várható 80 százalék körüli érték helyett csupán a GDP 73-74 százalékát tenné ki.

A nyugdíjreformok negatív költségvetési hatása az EU figyelmét sem kerülte el korábban. Az átalakított stabilitási és növekedési paktum szabályai között 2005-től kezdve számos lehetőség szerepelt a folyó államháztartási hiány „virtuális” csökkentésére – mondta el lapunknak Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója. Ilyen volt a magánnyugdíjpénztárak forrásaival megnövelt államháztartási bevételek lehetősége is. Ettől ugyan több elkölthető pénz nem keletkezett a büdzsében, de meg lehetett úszni – persze a háromszázalékos deficithatár mérsékelt túllépése esetén – a túlzottdeficit-eljárást. Ez az eljárás korábban semmilyen súlyos következményt nem vont maga után. Csökkenő mértékben öt évig volt lehetőség a magánnyugdíjpénztárak forrásaival javítani az államháztartás bevételi oldalát. Most szűnt meg ez a lehetőség. Ha a kilenc EU-tagország kérésére ez újra lehetővé válna, akkor feltehetően a túlzottdeficit-eljárás szigorúbb szabályait lehetne elkerülni. Ez a tervek szerint a nettó haszonélvező országok esetében akár megítélt támogatás visszatartását is jelentené – emlékeztetett Rácz.

Az Európai Bizottság ugyanakkor még nem alakította ki álláspontját a levéllel kapcsolatban – tudta meg lapunk Amadeu Altafaj Tardiótól, Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivőjétől. Altafaj Tardio elmondása szerint erre a következő hetekben kerülhet sor, várhatóan még szeptember 6. előtt. A dátum azért érdekes, mert ekkor tartja következő ülését az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy vezette munakcsoport az uniós tagállamok költségvetési ellenőrzésének szigorításával kapcsolatban.

Az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős biztosa szintén nem nyilatkozott elzárkózóan a kezdeményezéssel kapcsolatban. Andor László a Vasárnapi Híreknek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „egy kialakult rendszer teljes felforgatását sehol sem ösztönözzük, de egy türelmes konstruktív elemzésben és korrekciós folyamatban partnerek tudunk lenni”. Ez az útkeresés kiterjedhet a magánnyugdíjpénztárak bevezetése és az államháztartási hiány kiszámítása közötti összefüggésekre is – tette hozzá a biztos.

A terve keresztülvitele ugyanakkor korántsem csak Brüsszeltől függ. A kérdés várhatóan októberben kerül napirendre a tagállamok pénzügyminisztereinek ülésén. A kezdeményezés elfogadásához a 27-ből legalább 16 tagország támogatása szükséges, miközben egyes nagy uniós államok ellenállását szinte már most borítékolni lehet.

A magyar kormány nem kommentálta a közös levélről szóló hírt. A nemzetgazdasági tárca egyelőre vizsgálja a több EU-tagországban is felmerült elképzelést a magán-nyugdíjpénztári kiadásokkal kapcsolatos elszámolások esetleges módosításáról. Konkrétumokról azonban még korai lenne beszélni, főleg azért, mert uniós szinten is foglalkoznak a témával – közölte lapunkkal a minisztérium.


Berlin várhatóan ellenzi a módosítást

Túl kevés a konkrétum ahhoz a közzétett levél alapján, hogy a német kormány kialakítsa hivatalos álláspontját a kezdeményezéssel kapcsolatban – mondta el kérdésünkre a berlini pénzügyminisztérium szóvivője. Bertrand Benoit ugyanakkor azt is hozzátette, Németország általában inkább elutasítóan viszonyul az ilyen jellegű felvetésekhez.

Berlin szerint ez a megoldás egyfelől azért nem lenne szerencsés, mert egyoldalú előnyt biztosítana azon országok számára, amelyek a nyugdíjrendszer átalakításának ezen formáját választották.

A másik ellenérv a stabilitási paktum ilyen irányú átalakításával szemben a német kormány szerint az, hogy bármilyen kivételezés bizonyos országok javára nehezebbé teszi az összehasonlítást a tagállamok között a tényleges költségvetési helyzetet illetően. JK–NSzE

költségvetési előnyök

(Magyarország számára, ahol a hatás számszerűsíthető, milliárd forint, zárójelben a GDP százalékában)

Államadósság-csökkenés: 1319,2 (4,9)

Kamatkiadás-csökkenés (évi): 90-100 (03-0,4)

Hiánycsökkentés a tagdíjbevétel beszámításával: 327,5 (1,2)

* Folyó áron, 27 ezer milliárd forintos GDP-t feltételezve.

Forrás: VG-gyűjtés

(Magyarország számára, ahol a hatás számszerűsíthető, milliárd forint, zárójelben a GDP százalékában)

Államadósság-csökkenés: 1319,2 (4,9)

Kamatkiadás-csökkenés (évi): 90-100 (03-0,4)

Hiánycsökkentés a tagdíjbevétel beszámításával: 327,5 (1,2)

* Folyó áron, 27 ezer milliárd forintos GDP-t feltételezve.

Forrás: VG-gyűjtés-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.