Elemző: Miért ne hallgassanak a devizahitelesek Matolcsyra?

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelet írt Olli Rehn, gazdasági és monetáris ügyekért felelős EU-biztosnak, miután az Európai Bizottság nem festett túl kedvező képet a magyar gazdaságpolitikáról. „A belső kereslet konvergencia programbeli előrejelzése némileg kedvezőbbnek mondható a Bizottság előrejelzésénél, amely eltérés több olyan tényezőnek tudható be, amelyet a Bizottság tavaszi előrejelzése elmulasztott figyelembe venni” – írta Matolcsy. A miniszter szerint a „lakossági fogyasztással kapcsolatban több tényező erőteljesebb javuló trendet valószínűsít”.

Matolcsy azt írja, hogy a „bajba jutott devizahitelesek megsegítését célzó intézkedések növelik az érintett háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ezek a háztartások, mivel likviditásuk korlátozott, jó eséllyel fogyasztásra költik az így keletkező többletjövedelmüket”.

Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza szerint „nem volna bölcs dolog ezt az átmeneti többletjövedelmet fogyasztásra költeni”. Hangsúlyozta: azoknak, akik azt választják, hogy rögzített árfolyamon törleszthessenek 2014 végéig, tanácsosabb megtakarítaniuk, hogy a 2015-től potenciálisan megnövekvő törlesztőrészleteket fizetni tudják. „Nem szabad abba az illúzióba ringatniuk a hiteleseknek magukat, hogy a fixálás mindent megold, hisz az csak kozmetikailag kezeli a gondokat” – hangsúlyozta az elemző.

Németh Dávid, az ING Bank közgazdásza a korábban azt mondta az árfolyam rögzítése kapcsán, hogy annak érdemes ezt a lehetőséget választania, akinek napi megélhetési problémái vannak. Hozzátette: érdemes megtakarítani hosszabb távon, mert az árfolyam különbözetből újabb hitel gyűlik össze, és annak kamatát is vissza kell fizetni.

Barta György kiemelte, hogy valószínűleg a háztartások nem fogják tömegesen a rögzített árfolyamot választani, hozzátéve, hogy a kormányzati program a „probléma megoldását csak eltolja, de a bajok fő forrását, a központi rendszerkockázati elemet – a fedezetlen devizakitettséget – egyáltalán nem kezeli meggyőzően, miközben a legrászorulóbb adóscsoportokat teljesen ki is zárja a programból”.

Figyelmeztet arra a kockázatra is, hogy sokan félreértelmezhetik a lehetőséget, amely szerint a jelenlegi 210-220 körüli frankárfolyamról 180 forintos árfolyamon törleszthetnek: „Jelentős tartozás halmozódhat fel a program végéig, valamint az adósoknak annak is tudatában kell lenniük, hogy a futamidő hosszabbításával jelentősebb kamatkockázatot is futnak majd” – mondta az elemző.

„A kilakoltatási moratórium feloldása pozitív elem a bankok portfoliótisztulásának szempontjából, de a növekvő lakáskínálat – a kvóták ellenére is – lejjebb fogja tolni az ingatlanárakat, amelyek már így is nagyon alacsonyak, és ez a többi hitel fedezeti értékét is csökkenti” – nyilatkozta Barta György.

Matolcsy György levelével kapcsolatban kiemelte, hogy a Bizottsághoz hasonlóan ő sem látja, miért növekedne olyan erősen a magánfogyasztás.

A kormány azt várja, hogy több százezer munkahely jön létre, azonban ennek jelentős részét közmunkával hozzák majd létre.  „A közmunka nem olyan, mintha a piac teremtené a munkahelyet, ráadásul könnyen állami többletkiadást jelenthet (akárcsak számos más, egyelőre még nem kvantifikált kormányzati program). Az idei, év eleji SZJA-csökkentés helyett feltehetően a járulékok csökkentése lett volna célravezetőbb munkaerőpiaci szempontból. Az álláspiac várható alakulását, a hitelezés bénultságát és a főleg jövőre érvényesülő, lakosságot is érintő megszorításokat tekintve a Bizottság óvatos aggodalma érthető” – emelte ki. „A kormány pesszimista növekedési szcenárióját elfogadhatónak tartja a piac, de a centrális (alap-) pálya magas növekedési ütemei mögötti feltevések kevéssé hihetőek” – fejezte be Barta György.