Élénkítés nélkül nem megy
A munkanélküli-segélyek gazdaságélénkítő hatására már több közgazdász felhívta a figyelmet, mondván, hogy azokat szinte teljes egészében elköltik a rászorulók. A kérdés azért vált viták tárgyává az Egyesült Államokban, mert a szenátusban a múlt hónapban elakadt a segélyek újbóli meghosszabbítását célzó törvényjavaslat. A recesszió előtt az amerikai munkanélküliek mintegy fél évig (26 hét) voltak jogosultak jellemzően heti pár száz dolláros támogatásra, ám a válság nyomán a kongresszus bizonyos esetekben akár 99 hétig tartó segélyezést is lehetővé tett. A segélyezési időszak újabb meghosszabbításáról szóló, 34 milliárd dolláros javaslat azonban már több, fiskális szempontból konzervatív demokrata törvényhozó tetszését sem nyerte el.
Bár a szenátus napirendjéről még nem került le végleg a kérdés, a több mint egy hónapja tartó patthelyzet máris amerikaiak millióinak az életét tette még nehezebbé. Ezen időszak alatt 2,1 millió munkanélkülinek járt le a segélye, és július végéig további egymillióval bővülne a táboruk. Márpedig az amerikai gazdaság nemcsak munkahelyteremtéshez nem elég erős, de a segélyek kiesése miatti keresletcsökkenést is nehezen viseli el. A Goldman Sachs nemrég úgy számolt, hogy a gazdaságélénkítő intézkedés kivezetése az idei év utolsó és 2011 első negyedéve között a bővülést 1,5 százalékponttal lassítaná. Ezt a hatást azonban jelentősen mérsékelné a munkanélküli-segélyek meghosszabbítása – tették hozzá a pénzintézet elemzői.
Hogy az amerikai gazdaság milyen mértékben függ még mindig a mesterséges ösztönzőktől, arra a Romer vezette tanácsadó testület jelentése is rávilágít. E szerint ugyanis a tavaly életbe lépett 862 milliárd dolláros élénkítő csomag hatása az idei év második negyedében 2,7–3,2 százalékkal növelte meg a GDP-t (az időszak teljesítményére vonatkozó első hivatalos becslést a hónap végén teszik közzé). Mivel az első negyedben az amerikai GDP 2,7 százalékkal bővült, helyesnek tűnik Joe Biden alelnök ítélete, amely szerint az élénkítés nélkül „alig nőne egyáltalán” a gazdaság.
Ami a gazdaságösztönző csomag foglalkoztatási hatását illeti, a Romer-féle testület mintegy hárommillió állást ír annak javára. Jelentésük szerint jó esély van arra, hogy az év végére teljesüljön a 3,5 millió munkahely megőrzésével vagy teremtésével kapcsolatos célkitűzés. A republikánus ellenzék szerint ugyanakkor a 9,5 százalékos munkanélküliség fényében nevetséges a gazdaságösztönzés kapcsán foglalkoztatási eredményekről beszélni; az erről szóló fehér házi dokumentumot Kevin Brady képviselő szerint fikció kategóriában lehetne Pulitzer-díjra jelölni.
Árnyaltabban ugyan, de szintén kritikával illette a kormányzatnak a munkanélküliség kezelésében mutatott teljesítményét az amerikai kereskedelmi kamara. A szervezet szerint az Obama-adminisztráció megállította ugyan a gazdaságnak a válság kirobbanását követő szabadesését, amelynek során havi 700 ezer állás szűnt meg, azóta azonban „a kongresszusi vezetés és a kormányzat levette a szemét a labdáról”. A kamara szerint „elhanyagolták Amerikai első számú prioritását: megteremteni azt a 20 millió állást, amelyre az elkövetkező tíz évben szükségük lesz azoknak, akik elvesztették munkahelyüket, elhagyták a munkaerőpiacot vagy részmunkaidős foglalkoztatásra kényszerültek, illetve azoknak, akik újonnan csatlakozni a munkaerőhöz”.
Borúlátó amerikai lakosság
Bár az amerikaiak 70 százaléka számára az állástalanság mérséklése lenne a legfontosabb, többségük szkeptikus a gazdaságélénkítő programmal kapcsolatban, és aggódik a költségvetési hiány elszaladása miatt is.Ez utóbbi tényező magyarázza, hogy a közvélemény a munkanélküli-segélyek meghosszabbításával kapcsolatban is megosztott, tekintettel annak 34 milliárd dolláros költségére.
A Fehér Ház az idei évre újabb rekordot jelentő, 1,4 ezer milliárd dolláros hiánynyal számol, ez a GDP 10,6 százalékát jelentené.
Bár az amerikai gazdaság már egy éve bővül, a megkérdezettek 71 százaléka szerint még tart a receszszió, 13 százalék szerint pedig annak visszatérésére kell felkészülni. A válaszadók 63 százaléka szerint az ország rossz úton halad; Obama elnöksége óta soha ennyien nem vélekedtek még így.
Hat megkérdezettből csak egy nyilatkozott úgy, hogy javult a helyzete az elnök másfél évvel ezelőtti hivatalba lépése óta.
Ez utóbbi tényező magyarázza, hogy a közvélemény a munkanélküli-segélyek meghosszabbításával kapcsolatban is megosztott, tekintettel annak 34 milliárd dolláros költségére.
A Fehér Ház az idei évre újabb rekordot jelentő, 1,4 ezer milliárd dolláros hiánynyal számol, ez a GDP 10,6 százalékát jelentené.
Bár az amerikai gazdaság már egy éve bővül, a megkérdezettek 71 százaléka szerint még tart a receszszió, 13 százalék szerint pedig annak visszatérésére kell felkészülni. A válaszadók 63 százaléka szerint az ország rossz úton halad; Obama elnöksége óta soha ennyien nem vélekedtek még így.
Hat megkérdezettből csak egy nyilatkozott úgy, hogy javult a helyzete az elnök másfél évvel ezelőtti hivatalba lépése óta.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.