Elkerülnék a magyar példát - Inkább enged az unió a lengyeleknek

Lengyelország már december 10-én megegyezett az Európai Bizottsággal arról, hogy a magánkasszák miatt fennálló egyes költségeket beszámítják az államháztartási hiány és az államadósság számításánál – jelentette ki a Ludwik Kotecki, helyettes pénzügyminiszter.

A közép-kelet európai országok a kilencvenes évek második felében rendre bevezették a kötelező magánnyugdíj-rendszert, amely reményeik szerint fenntarthatóbb nyugdíjkifizetéseket jelentett volna a jövőben. Ez azonban óriási kiesést jelentett a költségvetésekben, hiszen a járulékok egy része a magánkasszákhoz vándorolt. Mint ismert, Magyarországon az Orbán-kormány ezeket a kifizetéseket irányította vissza az állami büdzsébe.

Az államok korábban már többször fordultak azzal a kérelemmel az unió illetékes szerveihez, hogy az államadósság, valamint a költségvetési deficit kiszámításakor vegyék figyelembe ezen kifizetéseket, ám Brüsszel minden esetben visszautasította a kérelmeket.

A magyar kormány fellépése azonban megkongatta a vészharangot – mondja Marcin Mrowiec, a Bank Pekao elemzője. Szerinte az unió belátja, hogy a jelenlegi szabályozás nem ösztönzi a tagállamokat további reformokra a nyugdíjrendszerben.

Arról, hogy az unió végül mit engedélyez és mit nem a költségvetés új számításánál, arról José Manuel Barroso és Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn közös levélben ad tájékoztatást – írja a Bloomberg a Rzeczpospolita, lengyel napilapra hivatkozva. A közleményben egyebek mellett az is szerepel majd, milyen szankcióval számolhatnak azok az államok, amelyek túllépik a maastrichti szerződésben foglalt államháztartási határokat.

Lengyelország 1999-es életbe lépése óta mintegy 211 milliárd zlotyit, mintegy 69,3 milliárd dollárt utalt át a magánkasszáknak. Az ország adósságállománya a GDP 40 százalékára rúg, amely nagyjából ugyanekkora összegnek felelne meg.

A Bloomberg – a lengyel pénzügyminisztérium közleményére hivatkozva- azt írja, hogy a lengyel kormány és Brüsszel között létrejött megállapodás nem változtat azon, ahogy Lengyelország jelenleg számítja az államháztartás számait. Ezért a pénzügyminisztérium közleménye hangsúlyozta, nem lesz szükség „mélyreható reformokra” a nyugdíjrendszerben.

Az, hogy ezek a számok hogyan szerepelnek majd, az az uniós számításokban jelent változtatást, amelyet az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktumban rögzítenek. Az új mechanizmus az Eurostat mérésében sem okoz változtatást.