Emelkedő nyugdíjkorhatár, csökkenő bérek: Így növelné a versenyképességet az EU

A Twitter üzenetmegosztó portálon közzétett egymondatos üzenethez az elnök egyik szóvivője hozzátette: egyelőre elvi megállapodásról van szó, amelyet akkor véglegesítenek, ha a jövendőbeli válságok megelőzése és könnyebb kezelhetősége érdekében tárgyalt más intézkedéseket is elfogadnak. Erre már a következő, március 24-25-i európai uniós csúcsértekezleten sor kerülhet.

A versenyképességi paktumban a belső államadósság csökkentésére, a bérkiadások visszafogására irányuló javaslatok és kötelezettség-vállalások szerepelnek, beleértve a nyugdíjkorhatár emelését, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, illetve a deficit- és adósságcélok nemzeti törvénykezésbe foglalását is.

A csomag célja nem pusztán a versenyképesség növelése, hanem a foglalkoztatási helyzet javítása, az államháztartás fenntarthatóságának szavatolása és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása is. A német-francia kezdeményezésre született csomagban szereplő intézkedések közül a tagországoknak nem kötelező mindet teljesíteniük, hanem azok segítségével a saját gazdaságukra szabott nemzeti intézkedéscsomagot állíthatnak össze. Ezek teljesítéséről azonban egy év elteltével számot kell adniuk.

Nem feltétlenül egységesített célokról van szó. A nyugdíjkorhatár emelését például a tagországok saját demográfiai helyzetük függvényében határozhatják el. Szerepel a paktumban a pénzügyi szektor ellenőrzésének tovább szigorítása is. Az intézkedések egyebek között a bankok pénzügyi helyzetének szorosabb nyomon követését foglalják magukban.

A paktum alkalmazására egyelőre csak az euróövezeti országok vállaltak kötelezettséget. A megállapodásnak azonban az is része, hogy az övezeten kívüli EU-tagországok is csatlakozhatnak hozzá, önkéntes alapon.

Háttér

Az eddiginél jobban számon kérhető kötelezettségvállalások rendszere jelenti az igazi újdonságot az euroövezet, illetve az Európai Unió versenyképesség-növelő paktumában, amelyet péntek éjjel fogadtak el az euroövezeti országok állam- és kormányfői.

A végleges változat fellazítja némileg az eredeti német-francia elképzelések kötelezettségi körét, ugyanakkor olyan elemeket foglal magában, amelyek biztosítják a vállalások rendszeres ellenőrzését, akár teljesítésük bizonyos mértékű kikényszerítését.

A csomag lényege, hogy kijelöli a foglalkoztatási, pénzügyi és vállalkozói politika azon elemeit, amelyekre vonatkozóan az euroövezeti országok, illetve a paktumot elfogadó más EU-tagok hosszabb távra szólóan vagy rendszeresen közös célkitűzéseket állapítanak meg (ezek közül az általánosabbakat már maga a paktum tartalmazza). A közös célok közül az érintett tagállamok "étlapszerűen" választanak, azaz azok alapján olyan nemzeti programot állítanak össze, amely legjobban illik saját országaik belső adottságaihoz. A közös célkitűzések nem minden esetben konkrét előírást jelentenek: a nyugdíjkorhatárt illetően például a paktum úgy fogalmaz, hogy annak emelését minden tagország igazítsa saját demográfiai, életkori adottságaihoz.

A paktum működését szigorú alapelvek szabályozzák, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy ne lazuljon az övezet és az EU egysége, sőt fokozódjék. Az alapelvek közé tartozik, hogy a csomag nem csorbíthatja az uniós belső piac egységesedésében már elért eredményeket. A csomag elemeinek továbbá teljes összhangban kell lenniük az új típusú gazdaságpolitikai koordinációval (az úgynevezett gazdasági kormányzással vagy európai szemeszterrel) - a paktum célja az is, hogy kiegészítse, hozzáadott értékkel erősítse az együttműködést ezen a téren.

Az euroövezeti kormányfői tanács úgy fogalmazott, hogy a paktum további erőfeszítéseket tartalmaz a már létezőkhöz képest, és azokat végrehajtási menetrenddel is kíséri. A tagországi vállalásokat bele kell foglalni a gazdasági koordináció keretében már kötelezővé tett, éves nemzeti reformprogramokba, és azok szigorú ellenőrzéséről az uniós központi szervek gondoskodnak, mindenekelőtt az Európai Bizottság és a tagországok kormányait képviselő Tanács az Európai Parlament bevonásával.

Tekintettel arra, hogy a csomag számos foglalkoztatási és szociális elemet is tartalmaz, kötelező összetevőjeként azonosították az egyeztetést a szociális partnerekkel is.

A paktum négy alapcélkitűzés köré épül. Ezek közül a versenyképesség javulását elsősorban a bérpolitikai és termelékenységi fejleményeken, mutatókkal mérik, majd. Ide tartozik a bérek és juttatások versenyképességi szemléletű felülvizsgálata, a béreket az inflációhoz igazító eljárások korszerűsítése és az üzleti környezet javítását célzó intézkedések kidolgozása is.

A foglalkoztatás javítására tett intézkedések veleje a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, a feketemunka csökkentése és a munkavállalás ösztönzése. A paktum javasolja, hogy a tagországok tegyenek adópolitikai vállalásokat is ezek érdekében. A foglalkoztatás versenyképességi szemléletű alakulásának mutatói közül a paktumban a hosszú távú és az ifjúsági munkanélküliséget emelték ki.

A harmadik célkitűzés a közkiadások fenntarthatósága. Idetartozik a nyugdíjrendszerek reformja a korhatár már említett esetleges emelésével, illetve az előnyugdíjazási lehetőségek csökkentésével. Ugyancsak idevág a nemzeti pénzügyi szabályozásba építendő "adósságfékek" megkövetelése, azaz annak jogi kötelezettségű célul tűzése, hogy a belső államadósság nem lép túl egy adott mértéket.

A negyedik alapcél a stabilitás erősítése a pénzügyi szektorban. Ennek kulcseleme a bankágazat szigorúbb ellenőrzése rendszeres stressz-tesztekkel, továbbá a banki, háztartási és vállalati adósságállományok szintjének figyelése.

A paktumot a tervek szerint a következő európai uniós csúcstalálkozón, március 24-25-én fogadják el hivatalosan. Erre az értekezletre az euroövezeti tagországoknak már lehetőség szerint el kell készíteniük első nemzeti célkitűzéscsomagjaikat. Ekkorra várják a nyilatkozatokat az euroövezeten kívüli EU-tagországoktól is, hogy csatlakozni kívánnak-e a paktum végrehajtásához.

A versenyképesség-növelő paktum végcélja, hogy segítsen gyorsítani a gazdasági növekedést az EU-ban közép- és hosszú távon is, segítsen megőrizni az EU szociális modelljét, és a lakosság számára jobb jövedelmet, magasabb életszínvonalat tegyen lehetővé - hangoztatták a témáról kiadott közleményben az euroövezeti állam- és kormányfők.