A teljesen szabadon elkölthető EU-pénzek összege a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján – az átadás-átvételi dokumentációban és más helyen (Egységes Monitoring Információs Rendszer – EMIR, EUTÉR stb.) fellelhető adatok alapján – az eddig becsült mintegy 3849 milliárd forintnál lényegesen kevesebb, hozzávetőleg 1812 milliárd forint lehet.
A mostani hétéves uniós költségvetési időszakban – a Pénzügyminisztérium 268,6 forint tervezési árfolyamán számolva – az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) projektjeinek finanszírozására összesen 7875,1 milliárd forint (29,32 milliárd euró) használható fel 2015 végéig az EU strukturális és kohéziós alapjaiból. E keretből a kötelezettségvállalás összege 2010. április 30-ig 4025,1 milliárd forint. Ebből úgy tűnhet, hogy a támogatói döntéssel le nem kötött – vagyis szabad – EU-forrás a fennmaradó rész, 3849 milliárd forint.
Ám ez nem így van: a 2007–13-as ÚMFT-keretből teljesen szabadon felhasználható hányad megállapításánál számításba kell venni a már „csőben lévő” pénzeket is – figyelmeztetnek a szakemberek. Ezek közé tartoznak a már meghirdetett pályázatok, a kiemelt projektek támogatási igénye és az előkészítésre EU-forrást nyert projektek várható kivitelezési támogatási igénye. Az így – egyelőre „láthatatlan” – lekötött összeg 2037 milliárd forint. Ha ezt hozzáadjuk a már lekötötthöz, és az így kapott összeget levonjuk a teljes keretből, megjelenik a nyilvánvalóan szabad EU-forrás.
Ez év április végéig az ÚMFT keretében 4317 projektet támogatott az intézményrendszer, a részükre megítélt támogatások összege csaknem 560 milliárd forint. Ez idő alatt majdnem 23 ezer számlát és előleget fizettek ki a közreműködő szervezetek, amelyek összege eléri a 187 milliárd forintot – derül ki az NFÜ átadás-átvételi csomagjából.
Azért is fontos a megfontolt tervezés az EU-pénzeknél, mert mint az említett dokumentáció is rávilágít, az ÚMFT végrehajtásának előrehaladásával egyre több pénzt kell biztosítani a költségvetésből társfinanszírozásra. Az NFÜ közlése szerint csak erre a célra az idén 78 milliárd forint szükséges.
Várhatóan további jelentős tétel – 17 milliárd forint – lesz a közlekedési projekteknél az el nem számolható kiadások köre. Az olyan nemzetközi programok, mint például a Norvég Alap, Svájci Alap, az Európai Területi Együttműködés (ETE) társfinanszírozásához, végrehajtásához kapcsolódó egyéb nemzeti kiadás ebben az évben 14 milliárd forint. S végül, az idén a kohéziós (így a most záruló volt ISPA-) projektekhez 65 milliárd forint kell.
Növelhetik a költségvetési kiadásokat a kifizetések is. Az NFÜ az esztendő végéig a teljes hétéves uniós keret legalább 18 százalékát, azaz 1300 milliárd forintot tervez átutalni a kedvezményezetteknek.
Mivel a hétéves keret minden eurócentjével legkésőbb 2015. december 31-ig el kell számolni, arra is tekintettel kell lenni, hogy a forrásátcsoportosítással támogatandó fejlesztések időben megvalósuljanak, különben forrásvesztés lehet az igyekezet vége.
Mivel a hétéves keret minden eurócentjével legkésőbb 2015. december 31-ig el kell számolni, arra is tekintettel kell lenni, hogy a forrásátcsoportosítással támogatandó fejlesztések időben megvalósuljanak, különben forrásvesztés lehet az igyekezet vége. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.