A tárgyalások három, egymással szorosan összefüggő területre koncentrálódnak: mekkora adósságot engedjenek el a görögöknek, hogyan és mennyivel támasszák meg az emiatt szorult helyzetbe kerülő bankokat, és hogyan reformálják meg az ideiglenes mentőalapot (EFSF) a krízis továbbterjedésének megakadályozása érdekében.
Ami az első problémakört illeti, Jean-Claude Juncker, a Eurogroup elnöke a hétvégén már elismerte, hogy 50-60 százalékos adósság-elengedésről folynak a tárgyalások – a júliusi EU-csúcson még „csupán” 21 százalékos úgynevezett haircutról volt szó. A konfliktusok nagyságát jelzi, hogy míg a Handelsblatt információi szerint a bankszektor ellenzi veszteségeik ilyen mértékű növelését, addig Brüsszel ragaszkodik ehhez: „Ha nem teszik meg, akkor kötelező érvényű megoldást kell találni” – emelte ki Juncker.
A Financial Times által megszellőztetett trojkajelentés szerint a második görög mentőcsomag a júliusban tervezett 109 milliárd euró helyett 252 milliárdot fog felemészteni 2020-ig – ez a hitelezők mellett az euróövezeti tagállamoktól is újabb áldozatvállalást követelne. Ha pedig a recesszió a most vártnál is mélyebb lesz, akkor 444 milliárd euróra nőhet ez az öszszeg. A bankok összehangolt tőkeemelésének egyes részleteiben viszont állítólag már sikerült megegyezniük az euróövezeti vezetőknek: e szerint 2012 közepéig összesen 100 milliárd euró friss tőke kell a veszélyeztetett pénzintézeknek a túléléshez, amelyhez magántőke bevonása is szükséges. Amíg a feltőkésítés meg nem történik, addig a banki jutalmakat és osztalékokat korlátozni kell. A harmadik fő kérdéssel, az EFSF reformjával kapcsolatban a németek továbbra is a biztosító-, a franciák pedig a bankmodellt preferálják. Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap délután már utalt arra, hogy egyezség látszik körvonalazódni a kérdésben.
A vasárnapi, tágabb körű EU-csúcson részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint Európa gyengesége abból fakad, hogy eladósodottak a tagállamai. Mint az MR1-Kossuth Rádiónak elmondta, az európai gazdaság talpra állásának legfontosabb feltétele az, hogy szakítani kell néhány dologgal, például a hitelből éléssel.
Beszólt Juncker az egész európai elitnek a megbeszéléseken
Szokatlanul erős szavakkal kritizálta Jean-Claude Juncker, a Eurogroup elnöke az európai politikai elit kríziskezelését. „Ennek hatásai katasztrofálisak” – jelentette ki Juncker, hozzátéve, hogy „tevékenységünk nem éppen a rendezett államvezetés eklatáns példája”. A politikus ezzel valószínűleg arra célzott, hogy az ideiglenes mentőalappal kapcsolatos francia–német nézetkülönbségek miatt a múlt héten szerdára is hirtelen beiktattak egy rendkívüli EU-csúcsot az eredetileg kitűzött vasárnapi mellett. „Jobban örültem volna, ha nem lett volna szükségünk két nekifutásra” – magyarázta. Juncker, aki Luxemburg miniszterelnöke is, s visszautasította azt a feltételezést, miszerint a probléma kizárólag csak az EU két motorjának ellentétéről szól. „Hogyan gondolhatják, hogy elég, ha Németország és Franciaország megegyezik? 17 kormánnyal, 17 állammal, 17 parlamenttel van dolgunk” – emelte ki, utalva arra, hogy Németország mellett más országok is szeretnének beleszólni az euróövezeti döntésekbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.