Évekig érlelődő döntések
Mindez mutatja, Magyarország befektetési vonzereje továbbra is megvan. S ugyan a befektetők érdeklődése némileg megcsappant a globális válság, illetve a magyar gazdaság mélyrepülése idején, az invesztorok nem mondtak le Magyarországról – mondta egybehangzóan lapunknak Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke, Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője s Dávid Péter, az AmCham ügyvezető igazgatója. Egy-egy ilyen befektetői döntés nem hetek vagy pár hónap alatt születik meg, előkészítése évekig is eltart – húzták alá.
A befektetők sok szempontot mérlegelnek, mielőtt leteszik a voksukat egy konkrét helyszín mellett. A helyzet még ennél is összetettebb, ahogy Dirk Wölfer szavaiból kiderül: egy-egy befektetési döntés messze nem egydimenziós, az összeredmény nem automatikusan borul egy-egy adótörvénnyel, makroadattal vagy választási eredménnyel. Ez nagymértékben magyarázza, hogy az elmúlt időszakban miért folytatódott a külföldi tőke beáramlása Magyarországra. Ha egy-egy kérdésben romlott is a környezet, attól az összkép még mindig vonzó lehet, hiszen a végső kritérium a hosszú távú megtérülés, gazdaságosság. A jelek szerint ez még mindig adott Magyarországon. Nem véletlen, hogy a DUIHK konjunktúra-felmérésében évek óta a megkérdezettek mintegy 80 százaléka kijelenti, hogy ha még egyszer dönteni kellene a beruházásról, akkor ismét Magyarország mellett tenné le a voksot.
Vélemények
Fekete István. Recesszió alatt érdemes fejleszteni. „A befektetői bizalom pozitív megnyilvánulását és élénkülését mutatják a beruházások. Ezek és a fejlesztéssel kapcsolatos várakozások jelentősen elősegíthetik, hogy az ország visszaálljon a tartós növekedési pályára. Azt üzenik, hogy Magyarországon érdemes befektetni. Jó az is, hogy Magyarországot egyre többen tervezik balkáni és közel-keleti piacok régiós (logisztikai, termelési) központjaként, s az a nemzetközi tendencia is mellettünk szól, hogy a nemzetközi cégek központjaiból a legjobb eredményt felmutató helyekre teszik a kompetencia-központjukat. A bejelentések azt mutatják, számos versenyelőnyt kínálunk, beleértve az üzleti környezet milyenségét, a műszaki felsőfokú képzés, illetve a munkaerő minőségét, de említhetném az élőmunka költségeit, a termelékenységet, hatékonyságot vagy éppen a beszállítói háttéripar színvonalát is. A befektetők szerint megfelelő a jogbiztonság, sőt, még az adórendszer is, nem szólva az infrastruktúráról, a logisztika szempontjából fontos elhelyezkedésről. Meg persze a – jól működő – vállalkozások jól felfogott érdeke, hogy éppen recesszió alatt fejlesszenek, használják ki a lehetőséget, hogy felkészüljenek a piac bővülésére, hogy jobb minőségben, kisebb költséggel működjenek.”Dirk Wölfer. Az Audi és az Opel szempontjai. „A kilencvenes években Magyarország még nagyon az élen járt a befektetési célországok között, azóta azonban a többiek is reális alternatívává váltak. Ezért nemcsak Magyarország abszolút értelemben vett minősége számít egy-egy beruházási döntés során, hanem a relatív helyezése is. Az összfeltételrendszert tekintve Magyarország ma is versenyképes a technológiailag közepesen – vagy annál magasabb szinten – igényes termékek gyártásában, idesorolnám például a szoftverfejlesztést vagy a szolgáltató központok létesítését is. Ezeket itt megfelelő minőségben, megbízhatósággal, költségszerkezet mellett lehet gyártani, illetve nyújtani és exportálni. Tapasztalataink, felméréseink alapján, de elméleti megközelítésben is Magyarországon megvan a megfelelő feltételrendszer azokban az ágazatokban, amelyekben nagyobb súlya van a munkaerővel összefüggő tényezőknek vagy a logisztikának, infrastruktúrának. Éppen ezért is jelentős a gépjármű- és gépipari gyártók, beszállítók betelepedése, hiszen ahogy az Opel és az Audi is jelezte: az egyik legfontosabb érv Magyarország mellett a térségen belül még mindig a munkaerő milyensége és rendelkezésre állása, az átlagon felüli közlekedési és infokommunikációs infrastruktúra, illetve a logisztikai helyzet.”
Dávid Péter. Nem az adómérték számít. „A kérdések kérdése, amit a velünk kapcsolatba lépő, Magyarországot mint befektetési helyszínt már nagyon komolyan fontolgató befektető feltesz: hogyan áll az országban a korrupció. A mi dolgunk az AmChamnél az, hogy úgy terelgessük őket ide, hogy közben az igazat mondjuk. S erre a kérdésre mi azt mondjuk: sok még a teendő az egész társadalom számára, s hangsúlyozottan sok a dolga ezen a téren a mindenkori kormánynak. Mindennek ellenére folyamatosan érkeznek a befektetések, mert bár a helyzet korántsem rózsás, még mindig jobb, mint a térségen belül szóba jöhető legtöbb versenytársnál. Érdekes, hogy Magyarország a különböző felmérésekben jobban áll, mint nagyon sok térségbeli ország, ez annak is köszönhető, hogy a felmérések percepciót mérnek. S Magyarországról elhiszik, hogy tartós feltételeket kínál. S a tévképzetekkel szemben nem az adók vagy a tb-járulékok szintje a lényeg, e téren egyébként még mindig versenyképes Magyarország. Sokkal fontosabbnak tartják a befektetők például a stabilitást és a kiszámíthatóságot, vagy éppen az oktatás színvonalát és az élet minőségét. Éppen ezért is árgus szemekkel figyelik, próbálják megérteni, mi történik az IMF-ügyben.”
Dirk Wölfer. Az Audi és az Opel szempontjai. „A kilencvenes években Magyarország még nagyon az élen járt a befektetési célországok között, azóta azonban a többiek is reális alternatívává váltak. Ezért nemcsak Magyarország abszolút értelemben vett minősége számít egy-egy beruházási döntés során, hanem a relatív helyezése is. Az összfeltételrendszert tekintve Magyarország ma is versenyképes a technológiailag közepesen – vagy annál magasabb szinten – igényes termékek gyártásában, idesorolnám például a szoftverfejlesztést vagy a szolgáltató központok létesítését is. Ezeket itt megfelelő minőségben, megbízhatósággal, költségszerkezet mellett lehet gyártani, illetve nyújtani és exportálni. Tapasztalataink, felméréseink alapján, de elméleti megközelítésben is Magyarországon megvan a megfelelő feltételrendszer azokban az ágazatokban, amelyekben nagyobb súlya van a munkaerővel összefüggő tényezőknek vagy a logisztikának, infrastruktúrának. Éppen ezért is jelentős a gépjármű- és gépipari gyártók, beszállítók betelepedése, hiszen ahogy az Opel és az Audi is jelezte: az egyik legfontosabb érv Magyarország mellett a térségen belül még mindig a munkaerő milyensége és rendelkezésre állása, az átlagon felüli közlekedési és infokommunikációs infrastruktúra, illetve a logisztikai helyzet.”
Dávid Péter. Nem az adómérték számít. „A kérdések kérdése, amit a velünk kapcsolatba lépő, Magyarországot mint befektetési helyszínt már nagyon komolyan fontolgató befektető feltesz: hogyan áll az országban a korrupció. A mi dolgunk az AmChamnél az, hogy úgy terelgessük őket ide, hogy közben az igazat mondjuk. S erre a kérdésre mi azt mondjuk: sok még a teendő az egész társadalom számára, s hangsúlyozottan sok a dolga ezen a téren a mindenkori kormánynak. Mindennek ellenére folyamatosan érkeznek a befektetések, mert bár a helyzet korántsem rózsás, még mindig jobb, mint a térségen belül szóba jöhető legtöbb versenytársnál. Érdekes, hogy Magyarország a különböző felmérésekben jobban áll, mint nagyon sok térségbeli ország, ez annak is köszönhető, hogy a felmérések percepciót mérnek. S Magyarországról elhiszik, hogy tartós feltételeket kínál. S a tévképzetekkel szemben nem az adók vagy a tb-járulékok szintje a lényeg, e téren egyébként még mindig versenyképes Magyarország. Sokkal fontosabbnak tartják a befektetők például a stabilitást és a kiszámíthatóságot, vagy éppen az oktatás színvonalát és az élet minőségét. Éppen ezért is árgus szemekkel figyelik, próbálják megérteni, mi történik az IMF-ügyben.”-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.