BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Export: a hozzáadott érték is számít

A világpiaci külkereskedelem termékforgalmának 60 százalékát az úgynevezett közbenső termékek adják – állapította meg elemzésében az ENSZ szakmai szervezete. A globális értéklánc minden olyan belföldön vagy külföldön végzet tevékenységet magába foglal, amelyet a termékkoncepciótól a végső felhasználásig a vállalatcsoport elvégez. A legelterjedtebb példa a gépjárműgyártás, ahol egy-egy globális vezető, összeszerelő céghez globális beszállítói hálózatok kapcsolódnak.

A világ külkereskedelmének 80 százalékában érintettek a nemzetközi vállalatcsoportok, a multik, a termékforgalom 60 százalékát pedig közbenső termékek adják. Ezekre az eredményekre jutott az UNCTAD, az ENSZ szakosított szervezete a multik és a külkereskedelem viszonyának elemzésével, a 2010-es adatok alapján. A számok mögött lévő – a globális értékláncok jelenségét és következményeiket – a WTO, az IMF, az OECD és az EUROSTAT is vizsgálja.

Multinacionális cégek a globális gazdasági integrálódás mögött? A globális értéklánc (global value chain) szorosan kapcsolódik a multikhoz, a nemzetközi vállalatcsoportokhoz. Minden olyan belföldön vagy külföldön végzet tevékenységet magába foglal, amelyeket a termékkoncepciótól a végső felhasználásig a vállalatcsoport elvégez. Egy belföldi, hazai vállalatcsoport az egyes tevékenységeket elláthatják házon belül, de szállítókhoz is kiszerződhetik. A multiknál az egyes tevékenységek külföldre telepítése vagy kiszerződése hozott versenyelőnyt kezdetben, lehetőséget a vállalati költségek és a fogyasztói árak csökkentésére. A kereskedelmi és tőkeáramlási korlátok csökkenése, a szállítási költségek mérséklődése, illetve az információtechnológia által lehetővé tett folyamatszervezés és globális menedzsment egyszerre lehetőség, versenyelőny és kihívás minden nemzetközi vállalatcsoport számára.

Globális értékláncok versenye? A legismertebb példa a gépjárműgyártás, ahol egy-egy globális vezető, összeszerelő céghez kapcsolódnak az első körös globális beszállítói hálózatok. A termelés nézőpontjából meghatározó tevékenységek alapján szerveződnek, és már a beszállító beszállítójává válás is komoly előrelépés lehet egy kis ország közepes vállalatának. De hasonló logikával működik a kiskereskedelem egy része is, ahol a vezetőcégek vevőközpontúan igyekeznek saját beszállítói hálózataikat kiépíteni, hatást gyakorolva ezzel számos kicsi és nagy nemzeti feldolgozóipari cégre is. Az igazodási pontot a vezetőcégek jelentik, akik a folyamatok zavartalansága és a költségek csökkentése érdekében is olyan iparági termék és eljárási szabványokat használnak, amelyek ismerete és szigorú betartása közvetlen és közvetett beszállítóik számára egyaránt elengedhetetlen.

Az értékesítési piacok támasztotta verseny folyamatos költségcsökkentési nyomást jelent, és a multik stratégiájában előtérbe került az alaptevékenységekre koncentrálás. A korábbinál sokkal több területen vizsgálják meg, hogy milyen tevékenységeket lehet külsőktől jobb feltételekkel beszerezni: megtanulták „finoman felszeletelni” és kiszerződni tevékenységeiket. Ezért egyre több tevékenységet szerveztek ki, és nem csak belföldre. Szállítóik közé érték-ár alapú teljesítménnyel külföldiek is bekerültek. A fejlett országok multijai e logika mentén vesztettek munkahelyeket az elmúlt két évtizedben a kevéssé fejlett országok javára, miközben a kevéssé fejlett országok közül számosan szárnyaló exportra tehettek szert. A feldolgozóipar munka-erőigényes szegmensei voltak sokáig a toplista élén.

Mekkora a hazai hozzáadott érték az exportban? A fenti definíció alapján akár globális ellátási láncnak is hívhatnánk a globális értékláncot, hiszen tevékenységek és vállalatok egymáshoz kapcsolódásán alapul. Azonban a hangsúly nem a reálfolyamatokon van, hanem a makroszintű statisztikákkal megragadható hozzáadott értéken. Az export és az import úgy tűnik, hogy kéz a kézben jár, nem csak volumenben és értékben, hanem termékcsoportok esetében is.

Több ok miatt is felmerül a kérdés, alkalmasak-e a hagyományos statisztikák a globális értékláncok leírására? Az említett nemzetközi szervezetek szerint a hagyományos kereskedelem statisztikák mellett azt is vizsgálni szükséges, hogy mekkora egy nemzetgazdaság exportjában a hazai hozzáadott érték, és ezt egységes nemzetközi módszertan alapján szerencsés megtenni. A bruttó exportot fel lehet bontani külföldi - például import - és hazai hozzáadott érték összegére. Egy nemzetgazdaság növekedése szempontjából a hazai hozzáadott érték a meghatározó, ami tartalmazza az exporthoz kapcsolható munka (bérek), tőke (nyereség) és az állam (adók) jövedelmeit.

Csökken az export hazai hozzáadott tartalma? Az első elemzések 2013-ban jelentek meg, és 1995-ig mentek vissza. Miközben jelentős exportnövekedés volt megfigyelhető, a 40-187 országra elvégzett vizsgálatok szerint a fejlett és a kevéssé fejlett országokban is csökkent az exportban a hazai hozzáadott érték aránya, és nőtt a külföldi hozzáadott értéké. A sikeres országok esetében a hazai hozzáadott érték arányának csökkenése megállt, majd újra növekedésnek indult. A visegrádi 4 országra nézve érvényesnek tűnik ez a pálya. 1995-höz viszonyítva mindenhol csökkent a hazai hozzáadott érték aránya, ám a 2008-as válság náluk a hazai hozzáadott érték növekedését segítette. Portugália 2005-ig növekvő hazai hozzáadott értéket tudhatott magáénak, míg Görögország hazai hozzáadott értéke volt a legmagasabb 2009-ben, amiben gazdaságszerkezeti sajátosságok is közrejátszhattak. E két ország adatai felívják a figyelmet arra, hogy csak e mutatók alapján nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket.

Kompetenciák fejlesztése van a nemzetgazdasági versenyképesség hátterében? Előtérbe kerülnek a vállalatok és a helyzetbe hozásukat szolgáló támogató tényezők. A vezetőcégeknél is és a beszállítóiknál is a különféle kompetenciák kerülnek előtérbe. Egy-egy területen inkább problémák megoldására került a hangsúly, nem pedig termékek legyártására és leszállítására. Ennek alapja pedig a kompetenciák fejlesztése, ami nem megy oktatás és képzés nélkül, és ebben az erre ösztönző szabályozási környezetnek is van szerepe. A globalizáció a nemzeti termelési és termékpiacok eltérő mértékű integráltságával jár együtt, még az unió esetében is. A kisebb méretű, egymáshoz földrajzilag közeli és gazdasági fejlettségüknél fogva is hasonló országok együttműködését javasolják a nemzetközi szervezetek: a befektetés ösztönzés terén együttműködést a globális értékláncok vezetőcégeinek megnyerésére, a kereskedelemfejlesztés terén pedig a regionális beszállítói bázis fejlesztése érdekében.

Úgy tűnik, hogy ki lehet maradni a globalizációból és a globális értékláncokból, ám az kisebb nemzetgazdasági növekedéssel és növekedési potenciállal jár.

Nemzetköziesedési tendenciák

A vállalatok nemzetközi működésének hazai és nemzetközi kihívásairól szóló nemzetközi konferenciát tart Budapesten „Competitiveness of the CEE Region in the Global Region” címmel 2014. október 9–11. között Budapesten a BCE Versenyképesség Kutató Központja. Hazai és külföldi kutatók mutatják be akelet-közép-európai térség vállalatainak nemzetköziesedését jellemző tendenciákat.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.