Ez lenne a talpra állás költségvetése?

A jövő évi 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a kormány 2,8 százalékos pénzforgalmi hiányt tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF-EU megállapodásban - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy György elmondta: a tervezett jövő évi, GDP arányosan 2,8 százalékos pénzforgalmi deficit 834 milliárd forint. Hozzátette azt is, hogy a költségvetés 0,8-0,9 százalékos pozitív elsődleges egyenleget (ami nem tartalmazza a kamatfizetést) tartalmaz. (A kamatkiadások tervezett összege 2011-ben 1.055 milliárd forint.)

A költségvetés jövőre 3,0 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számol, s azzal, hogy az államadósság már csökken.

Megjegyezte azt is, hogy "ez egy ambiciózus, de reális gazdasági növekedési ütem, amiben nincs benne egy újabb globális válság, amivel nem számolunk".

Majdnem 900 milliárd hiánnyal zárna az állami nyugdíjrendszer – szögezte le Matolcsy, ezzel indokolva a kabinet magánnyugdíjpénztári tagdíjakat illető lépését.

2011-es költségvetésben megjelenik egy új alap: az államháztartás egyensúlyát javító alap. Ebbe az alapba kerül a magánkasszákból visszaáramló jövedelem, ami jövőre 360 milliárddal csökkenti a nyugdíjkassza hiányát. További 540 milliárd forintra számít a kormány abból, hogy a tagok "helyesen úgy döntenek", hogy visszalépnek az állami pillérbe – fejtette ki Matolcsy.

Mint ismert, a legfrissebb adatok szerint a magánnyugdíjpénztárak összesített vagyona 2800 milliárd forint.

A magyar nyugdíjrendszer más területein is van hiány: a jövő évi költségvetében megjelenik az államháztartás egyensúlyát javító alap, melybe beáramlanak ezek az összegek. A közel 900 milliárd forintos „forrás” hozza nullára az állami nyugdíjrendszer hiányát.

"Ha ez nem lenne, akkor is kellene valamit tenni" - szögezte le a miniszter.

A mostani 3 millió tag mintegy 90 százaléka visszajön az állami rendszerbe, és a visszaáramló vagyon 30 százalékát (540 milliárd forintot) kell a nyugdíjrendszer pozíciójának javítására fordítani – mondta Matolcsy.

Tegnap Orbán Viktor kormányfő már jelezte, hogy a hárompilléres rendszer megszüntetése a kormány célja.

A kormány olyan kötelező magánpénztári rendezést javasolt, mely kizárólag az egyén szabad döntésére épül. Matolcsy szerint 10 emberből 9 átlép. "A pénztárak döntése lesz, hogy működnek-e vagy nem. Ez nem a mi döntésünk." (Tagok és bevétel nélkül nyilván nem fognak tudni működni - A szerk.) "A kormánynak az a szándéka, hogy megadja a lehetőséget: megszüntetjük a kötelező belépést" - erősítette meg a miniszter.
 
Az AB-től nem várnak negatív döntést: a visszaáramlást a korábbi kormány már megnyitotta az 52 éven felüli korcsoportból. Akkor 60 százalék visszalépett – mondta Matolcsy. (90 milliárd forint jött vissza az állami kasszába az 52 éven felüliek átáramlása okán.)
 
Miután volt már ilyen lehetőség, ha lett volna alkotmánybírósági aggály, azt akkor az AB már jelezte volna.

Radikálisan csökkenhet az államadósság és a kamatteher - az eleső elemzői vélemények a büdzséről. Az egyszeri államadósságteher-csökkenés 82-ről 77 százalékra viszi le az államadósság GDP-arányos mértékét, ám szerkezeti reformok hiányában nem tudható biztosan, hogy mitől nem emelkedne újra.

A költségvetési törvény furcsasága még, hogy nem tartalmaz általános tartalékot, noha annak lennie kellene, az államháztartási törvény előírja. Ellenben van egy „rendkívüli kormányzati intézkedésnek” nevezett sor, amelyre 90 milliárd forintot szán a kabinet. Gyanítható, hogy ez veszi át az általános tartalék szerepét, de ehhez az államháztartási törvényt is módosítani kell.

Ki jár rosszul, ki jár jól?

Egészen világos, hogy a családok, különösen a gyermeket vállaló családon nagyon jól járnak – állapította meg a miniszter. A 2011-es költségvetés jelentős mértékben a munkát vállalók és a gyermeket vállalók számára lesz "igen-igen" jó.

"Az üzleti szektor levegőt kap": a 10 százalékos társasági adókulcs. A közszférában karcsúsítás lesz, és strukturális reformok várhatóak. „A közszférának példát kell mutatni”: hatékonyabban, a pazarlást megszüntetve kell működnie.

A béremelés mértéke nominálisan 0 százalék lesz – mondta a miniszter. A köriratban kiderült 5 és 10 százalékos leépítéseket újra megismételte az NGM vezetője.

"A pazarló működés felől el kell indulni a hatékonyság felé". A közszféra egy erős nyomást érzékel majd – szögezte le.

A leépítések miatt a közszféra 0 nominális béremelése azonban mégis béremeléssel jár: a 690 ezer körüli közszférában dolgozók köre 25-30 ezerrel csökken. 

Ennek nagyobb részét, megközelítőleg 25 ezer főt az évenként szokásos természetes fogyás adja, a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek - jelezte a nemzetgazdasági miniszter.

Matolcsy György elmondta: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett.

A kormány azzal számol, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik, de a jövő évi adóváltozások és a létszámcsökkenés következtében 4-5 százalékos bruttó béremelés válik lehetségessé - tette hozzá.

A szakszervezetek ellenzik a fűnyíróelv-szerű leépítéseket. Varga László: populista és demagóg a kormány

A teljes jövedelemcentralizáció 2 százalékkal csökken, ahogyan az adócentralizáció is. "2011-ben 36 százalékos adócentralizáció lesz, mely már versenyképest."

Az adóékek (a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam) változásáról a TMC First elemzése itt olvasható.

A 3 százalék alatti GDP-arányos hiánnyal ez elérhető – fejezte be Matolcsy György.

Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja szombati sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: ezt költségvetésnek nem is merné nevezni.

A szocialista politikus - arra utalva, hogy Matolcsy György a talpra állás költségvetésének nevezte a 2011-es büdzsét - hangsúlyozta: van igény a költségvetés talpra állítására, hiszen a Fidesz az elmúlt hónapokban a feje tetejére állította azt.

Kifogásolta, hogy ez a tervezett büdzsé kizárólag a bevételi oldalra összpontosít, és a kiadásoknál nyoma nincs a racionalizálásnak.

Arra a bejelentésre reagálva, miszerint a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre, Szanyi Tibor úgy reagált: érezni lehetett eddig is, hogy a kirúgások időszaka még nem ért véget, folytatódik a politikai tisztogatás.

Szanyi Tibor úgy látja: ha ismét pedagógusokat, orvosokat vagy más hasonlóan fontos társadalmi szolgáltatásokat végző dolgozókat akarnak kirúgni, azzal "tovább ássák Magyarország sírját". Ha a semmihez nem értő nemrég felvett "fidesznyikokat" kívánná elbocsátani a kormányzat, annak örülnénk - tette hozzá az ellenzéki képviselő. Jövőre nincs jutalom a közszférában A 2011-es költségvetés általános indoklása szerint közérdek, hogy az állami bürokrácia kevesebbet költsön magára, ezért a kiadásokat 2011-ben legalább 5 százalékkal kell csökkenteni, több tízmilliárd forintos megtakarítást érve el ezzel; jövőre ezért egyebek között nem tervezhető jutalom - olvasható a parlament honlapjára szombaton felkerült dokumentumban.

Az állami kiadások csökkentése céljából a 2011. évi költségvetés összeállításakor több konkrét intézkedésre sor kerül. Nem tervezhető jutalom, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményeknél a jubileumi jutalom előirányzatát a 2010. évben tervezett eredeti előirányzathoz viszonyítva pedig csökkentették.

A cafetéria juttatás 2011-ben legfeljebb 200 ezer forint/fő összeggel tervezhető, a külső személyi juttatásokat pedig a lehető legminimálisabb mértékre kell csökkenteni. E cél eléréséhez felül kell vizsgálni a megbízási szerződéseket - ismerteti a dokumentum.

Ugyancsak cél, hogy a szellemi tevékenység végzésére (számlás foglalkoztatás) előirányzat csak indokolt esetben tervezhető.

A fejezeti kezelésű előirányzatokat, illetve azok szabályozását felül kell vizsgálni, szükséges azok körének újra rangsorolása is.

A párhuzamos feladatellátás elkerülése érdekében a fejezeti kezelésű előirányzatok között nem szerepelhet olyan új, induló feladat és program, mely tisztán hazai forrásból finanszírozandó, illetve melyeket az Európai Unió költségvetése is támogat. Ugyanez vonatkozik az újonnan induló, tisztán hazai forrásból finanszírozandó beruházásokra - olvasható a dokumentum -->