Ez történt ma a Házban: különadó újratöltve, Ab kipipálva

Mivel mára megszilárdult a jogállam Magyarországon, ezért tegnap a parlament kétharmados Fidesz többsége szűkítette az Alkotmánybíróság hatáskörét - legalábbis így érvel a kormány. Név szerinti szavazással döntöttek a képviselők az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozásáról: 261 igen és 103 nem szavazat született. Így a taláros testület a jövőben csak abban az esetben semmisíthetné meg a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket, ha azok alapjogokat sértenek.

Ráadásul egy kedd reggel benyújtott módosító indítvánnyal Lázár János tovább szigorította az Ab eljárását: nem is tárgyalhat a költségvetési és adótörvényekről, hacsak a beadványt benyújtó eleve nem a korábban felsorolt alapjogok (élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jog) sérelmére hivatkozik. Ez jelentősen csökkenti annak valószínűségét, hogy az Ab alkotmányellenesnek nyilvánít egy adótörvényt, de az akkor is hatályban marad, mert a testületnek nincs joga megsemmisíteni.

A testület hatáskörének szűkítését a Fidesz frakcióvezetője azután kezdeményezte, hogy az Ab október végén alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Mindez nem hatotta meg a kormánypártot, hiszen tegnap a kifogásokat gyakorlatilag figyelmen kívül hagyva, jobbikos képviselők szavazataival újra elfogadták a törvényt. A munkavállalóknál 3,5 millió forintra emelkedett, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében azonban 2 millió forint maradt a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A munkavállalók esetében a különadó alapjába nem tartozik bele a szabadságmegváltás és a jubileumi jutalom.

Az utolsó pillanatban benyújtott módosítással rögzítették, hogy a különadót az örökösöknek nem kell megfizetniük az elhunytak korábbi végkielégítései után. Kivették az adó hatály alól a bíróság által az elbocsátott alkalmazottaknak megítélt összegeket. Kimondták azt is, hogy a különadó összegébe be kell számolni a már korábban megfizetett adókat és járulékokat is, és csak a nettó összeg után kell fizetni. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér sem. Nagy bevételekre aligha lehet számítani, mert a különadót önkéntes bevallás alapján kell majd megfizetni.

„Betartottuk az egyik karizmatikus választási ígéretünket. Veszélyben vannak a pofátlan végkielégítések” – hangsúlyozta Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője szerint a döntés már csak azért sem veszélyeztetheti a demokráciát, mert ideiglenes, ugyanis a jövő tavasszal elfogadandó alaptörvénynek tisztáznia kell ezeket a kérdéseket. Azt még nem lehet tudni pontosan, hogy összesen hány embernek és mennyit kell fizetnie a különadó alapján, de szerinte akár ezres nagyságrendű is lehet a törvény hatálya alá tartozók száma. Az öt évre visszamenőleges hatály miatt pedig 2 milliárd forintot jóval meghaladó bevételekkel kalkulálnak.

„Fekete keddünk volt. Cinikus és antidemokratikus a Fidesz hozzáállása. Arról van szó, hogy az állam hogyan tudja a magánnyugdíjpénztárakban lévő pénzeket eltulajdonítani” – mondta Bárándy Gergely. A szocialista képviselő szerint csak látszatvisszalépés, hogy az Alkotmánybíróság például a vallásszabadságot sértő törvényeket felülbírálhatja, ugyanis a pénzügyi tárgyú javaslatok elsősorban nem ezt, hanem a tulajdonhoz való jogot sértik.

„Az Országgyűlés egy olyan törvénycsomagot fogad el, amelyik alapvetően rendezi át az alkotmányos berendezkedést” – reagált az LMP frakcióvezetője. Schiffer András mögött felsorakozott a teljes LMP-frakció: nagyalakú papírlapokat tartottak fel, amelyeken vörössel áthúzva szerepeltek a Bokros-csomag, a családi pótlék megadóztatása, az ingatlanadó, az elvárt adó, a házipénztár adó, illetve a magánnyugdíj lenyúlása feliratok.

Az MSZP szerint egyértelműek a kérdéseik
Az MSZP az Alkotmánybíróságon támadja meg az OVB döntését, amely nem adott zöld utat a párt magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezéseinek – jelentette be Kunhalmi Ágnes. Az MSZP elnökségi tagja közölte: nem értenek egyet azzal a kritikával, mely szerint a kérdések szerinte nem voltak egyértelműek. Felhívta a figyelmet: a kormány már 15 napja nem utalja a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseit az általuk választott pénztárakba, és nem mondja meg, hogy milyen módon adja majd vissza az érintetteknek az átirányított pénzt.

Tényleg mindenki jól jár az új adócsomaggal?
A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken – többek között ez áll az Országgyűlés által elfogadott 2011-es adócsomagban. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. A képviselők megszavazták a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra. A társasági adó – 500 millió forint éves adóalapig – január elsejétől 10 százalék lesz.
„Aki tízszer többet dolgozik, tízszer többet keres a jövőben. Ez arányos és igazságos” – szól a kormányzati indoklás. Matolcsy György gazdasági miniszter szerint az szja-változtatásokkal egy legalább 4,5 százalékos emelés esetén egyetlen minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló sem jár rosszabbul. Az adóbevallást pedig egy A4-es papíron el lehet majd végezni.
Az ellenzéki pártok azonban amiatt támadták az egykulcsos rendszert, mert számításaik szerint a magasabb keresetűek járnak csak jól. A gyermektelenek vagy akik már felnevelték a gyerekeiket pedig kifejezetten kevesebb jövedelemmel kalkulálhatnak.

Megszavazták
- Kilenc évre választják a legfőbb ügyészt
- Januártól létrejönnek a kormányhivatalok
- Létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal