Fazekas a földtörvényről: számos érdeket sért, a spekulánsokét például

– Mi volt az oka annak, hogy késett a földtörvény tervezetének elfogadása?
– A jogszabály elfogadását közel egyéves társadalmi vita előzte meg. Az elmúlt hetekben az árvízhelyzet, a védekezési munkálatok miatt tolódott néhány nappal későbbre.

– Különböző szervezetek, és társadalmi szereplők attól tartottak, hogy az utolsó napokban jelentős változások kerülnek be a jogszabályba. Indokolt volt ez a félelem?
– Nem volt az utolsó szakaszban már érdemi változás, a zárószavazás előtti módosítók jellemzően csak a polgári törvénykönyvvel kapcsolatos harmonizációt szolgálták, ezen felül csak néhány kisebb korrekcióról volt szó. A lényegi elemei kezdettől fogva ugyanazok és állandóak. Az új földtörvény kimondja, hogy Magyarországon földet csak helyben lakó földműves vehet. A spekulációs célú földszerzések, és a zsebszerződések megakadályozása érdekében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek elsőszámú elővásárlási joga lesz. Az is fontos, hogy kinek mekkora birtoka lehet. Háromszáz hektár lesz a tulajdoni maximum, a föld haszonbérleténél pedig ezerkétszáz hektár lesz az irányadó felső határ. Rögzíti a törvény a kivételeket is: ha például valaki jószágtartással foglalkozik, akkor efölé mehet.

– A jogszabály tervezetét ezzel együtt is több oldalról érték komoly kritikák. A nagyobb szereplőket tömörítő szervezetek azt állítják, hogy a törvény ellehetetleníti a nagyobb gazdaságokat, a civilek és más gazdaszervezetek pedig attól tartanak, hogy az egyéni, valamint családi gazdaságok háttérbe szorulhatnak a nagyokkal szemben.
– A célunk az agrárközéposztály és a családi gazdaságok megerősítése. Jól látszik, hogy a kritikák két szélső álláspontról érkeznek: az egyik fél azt mondja, hogy tönkretesszük a családi gazdaságokat és a nagyokat erősítjük tovább, a másik pedig épp fordítva: azt állítja, hogy a nagyoknak kedvezőtlen ez a szabályozás. A legfontosabb célunk az, hogy nyolcvan százalékra emeljük a kis- és közepes családi gazdaságok arányát a hazai agráriumon belül, és a nagybirtokok arányát húsz százalékra szorítsuk le. Most fele-fele ez az arány. Ehhez a földtörvény konkrét eszközöket ad. Ilyenek a birtokmaximumok, és a hatósági ellenőrzés, amely ellenőrzi, és megakadályozza azt, hogy valaki több földet szerezzen, vagy béreljen, mint amennyire jogosult. A legfontosabb korlát a földszerzésnél a helyi gazdálkodókból, a helyi közösség tagjaiból álló megalakuló földbizottság, amelynek az egyetértése nélkül nem lehet földet venni. Ezért is gondolom, hogy azok a vádak, amelyeket néhány civil szervezet hangoztatott, teljesen alaptalanok. A nagyobb gazdálkodók, a nagybirtokok számára is megvan a mozgástér, hiszen a szóban forgó ezerkétszáz, valamint ezernyolcszáz hektár egyáltalán nem kevés. A törvény azt is kimondja majd, hogy jogi személy nem lehet földtulajdonos. A zsebszerződések elleni harcban pedig jelentős lépés lesz, hogy föld adásvételi szerződést csak államilag kiállított, sorszámozott, biztonsági kellékekkel ellátott nyomtatványokon lehet majd kötni.

– Ennek ellenére sok ellenvetést megfogalmaztak a legkülönfélébb szervezetek.
– Ezen nem is csodálkozom, a földforgalmi törvény ugyanis számos érdeket sért, például a spekulánsokét, a zsebszerződést kötő személyekét. Szerintem az út helyes, amin járunk. A célunk a családi gazdaságok helyzetbe hozása, és ehhez konkrét intézkedéseket tartalmaz a jogszabály. A földtörvény egyébként más pontokon is a kiegyensúlyozottságra törekszik, igyekszik védeni például a földtulajdonosok érdekeit is. A földbizottságok például megvétózhatnak egy földszerzést, de a földhasználatba már nem szólhatnak bele. A bérlet ugyanis egyszer lejár, és nem mindegy, hogy a tulajdonos milyen állapotban kapja vissza a földjét. Azt gondolom, hogy a bérletekbe való beleszólás a tulajdonosi jogok erőteljes korlátozása lett volna, ezt szerettük volna elkerülni. Egyébként egy a földtörvény kapcsán megszólaló civil szervezet teljesen megszüntette volna a föld magántulajdonát, és van olyan – parlamenti párttól eredő – elképzelés is, amely szerint minden hazai földnek a Szent Korona tulajdonában kellene lennie. Képzeljük csak el, mi lenne, ha a hatóságok egyszer csak elvennék valakitől ezen a címen azt a termőföldet, amit a nagyapjától örökölt vagy kárpótlás során kapott vissza. A civilek összességében hasznos javaslatokat fogalmaztak meg, amelyből több bekerült a jogszabályba. Ilyen például az már említett biztonsági kellékekkel ellátott papír az adásvételi szerződésekhez, és a civilekkel való közös gondolkodás eredménye volt a földbizottság ötlete is, abból kiindulva, hogy a helyi közösségeknek legyen beleszólása a folyamatokba. Azt gondolom, végül sikerült a legjobb megoldást megtalálni.

– A nagyobb gazdaságok képviselői gyakran hangoztatják azt, hogy a jogszabály hátrányos nekik, pedig az ilyen gazdálkodók tartják a hazai állatállomány nagy részét.
– A bérelhető földterület maximuma 1200 hektár, de személyes javaslatom volt, hogy nagy állategységenként további két hektárral nőjön ez a terület egészen 1800 hektárig. A realitások ezt indokolják. Ez a területi határ nagyon kevés gazdálkodót, csupán néhány százat érint. Ráadásul ekkora birtokon már 900 marhát lehet tartani, a jellemző állatlétszám jóval ez alatt van.

– Hogyan vélekedik arról, hogy az ellenzéki pártok és Ángyán József is többször kritizálta a tervezetet?
– A frakcióban és a parlamentben is alapos, hosszas vitát folytattunk a tervezetről, azt hiszem minden kérdést lezártunk. Nem csak nekünk van javaslattételi jogunk, de azt nem láttuk, hogy bárki letett volna egy tervezetet. Számos módosítót megfogalmaztak, de egyetlen párt vagy képviselő sem tett le egy egységes, koherens földtörvény tervezetet, ilyen javaslatunk csak nekünk volt.

1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát végezte el.

1987-től a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa.

1990-től 2010-ig Karcag város polgármestere.

1989 óta a Fidesz tagja, 2010-ig a párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke.

1998–2002-ben, majd 2006–2010 között Jász-

Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselő, részt vett több parlamenti bizottság munkájában. 2010 júniusától vidékfejlesztési miniszter.

1998-tól a Kunszövetség elnöke, 2009-2010-ben

a Magyar Önkormányza-

tok Szövetségének társel-

nöke.

1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát végezte el.

1987-től a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa.

1990-től 2010-ig Karcag város polgármestere.

1989 óta a Fidesz tagja, 2010-ig a párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei alelnöke.

1998–2002-ben, majd 2006–2010 között Jász-

Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselő, részt vett több parlamenti bizottság munkájában. 2010 júniusától vidékfejlesztési miniszter.

1998-tól a Kunszövetség elnöke, 2009-2010-ben

a Magyar Önkormányza-

tok Szövetségének társel-

nöke.

-->