Felemás foglalkoztatási rendszer
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A rendszerváltás óta problematikus a hazai foglalkoztatás, az akkor munkanélkülivé vált 1,5 millió ember nagyobb részének soha többé nem sikerült munkát biztosítani. A 2000-es évek elején ugyan volt egy felfutás, de a foglalkoztatotti létszám nem tudta elérni a négymilliót, mostanra pedig – csak részben a válság miatt – bő 200 ezerrel kevesebb a munkahelyek száma. Ezzel a teljesítménnyel belépésünk óta az EU sereghajtói között vagyunk, foglalkoztatási rátánk majdnem 10 százalékponttal marad el a közösség átlagától, jelenleg csak Máltán rosszabb a helyzet. A munkanélküliségi rátánk ugyanakkor nem kiugró, a fő gond az aktivitással van – hívja fel a programban a figyelmet a kormány. Hazánkban a népesség 62 százaléka foglalkoztatható, az EU-ban ez 74 százalékot tesz ki – mutatnak rá.
A fenti gondokért részben a korhatár előtti nyugdíjazás intézményét okolják, mondván: kivonta a foglalkoztatási problémát a munkaerőpiacról. Az anyag azonban ennek leszögezésénél tovább nem merészkedik. Nagy hangsúlyt kapott azonban a csökkent munkaképességűek munkapiacra történő visszaintegrálása, az anyagban 100–150 ezer közé teszik a számukat, ám ebből jelenleg alig 40 ezren dolgoznak. A testi és szellemi sérüléssel élőknél azonban szélesebb kört vonna be a kormány a támogatási rendszerbe, 250-300 ezer fős potenciális célcsoport szerepel az ÚSZT-ben. A nyugati országoknál valóban jóval nagyobb gondot okoz nálunk az előbbi csoport foglalkoztatása, főleg a vidéki területeken, ahol sok helyen az infrastruktúra sem adott ehhez. A korábbi években is folytak ilyen programok, ám kevés sikerrel, a pályázati pénzek lejártával zömmel nem maradtak önfenntartók a projektek.
Az alacsony képzettségű, gyakran tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatására fenntartanák a közfoglalkoztatási programokat, ám azt az „értelmes” munka irányába terelnék. Ezzel nyilvánvalóan arra céloz az anyag, hogy az eddigi rendszerben sokszor látszatmunkák folytak. Az is szerepel a stratégiai célok között, hogy újragondolják a falusi közfoglalkoztatást, és nagyobb szerepet szánnak a szociális földmunkaprogramnak is. A stratégiai ágazatok közé azonban nem emelték be a mezőgazdaságot, csak az építő- és az élelmiszeripart. Szakértők szerint pedig éppen itt lehetne állást teremteni az alacsony képzettségűek számára.
A szakértők nagy része üdvözli az atipikus foglalkoztatási formák támogatását; habár ez lassan két évtizede állandó része a kommunikációnak, a valóságban kevés látszata van. Szintén viszszatérő elem a képzési rendszer átalakítása, hiszen a hazai oktatás a rendszerváltás óta „a reform állapotában van”. A nők szülés utáni visszaintegrálását a bölcsődei ellátás fejlesztésével kívánja a kormány ösztönözni, ugyanakkor elvetik a Bajnai-kabinet lépését, amely két évre rövidítette a gyes időtartamát.
Azt a kormány is látja, hogy mindez külföldi befektetők nélkül nem megy, így a beruházásösztönzés szintén központi helyen szerepel a stratégiában. A jól képzett fiatalok számára az idetelepülő szolgáltató központokban látja a kabinet a jövőt, de a megteremtendő munkahelyek zömét a kkv-szektorban képzelik el. Ehhez az uniós források átcsoportosítását tűzték ki célul, ám ezzel név nélkül nyilatkozó gazdaságelemzők szerint az a probléma, hogy ezeket a pénzeket nagyrészt már lekötötték, s eleve megcímkézve érkeznek. A fennmaradó 20 százalékot sem biztos, hogy kizárólag ennek a szegmensnek érdemes adni, még szigorúan foglalkoztatási szempontból sem, hát még a gazdaságmodernizálást is figyelembe véve.
(A Nemzetgazdasági Minisztérium mindenkitől várja a javaslatokat az új Széchenyi-tervvel kapcsolatosan, a következő e-mail címen: [email protected])
Fő irányvonalak a foglalkoztatáspolitikában
- Passzivitásra ösztönző támogatások leépítése- Foglalkoztatásösztönzési szubvenciók automatikusságának felülvizsgálata
- A minimálbér átlagbérhez viszonyított arányának csökkentése
- Fejlesztési források megfelelő célzása
- Alacsonyan képzetteket foglalkoztató vállalkozási formák ösztönzése
- Munkanélküliek élethelyzetéhez jobban illeszkedő foglalkoztatási formák ösztönzése
- Legális foglalkoztatást könnyítő szabályozás és adórendszer
- Az oktatási rendszer, alapfokú képességek, készségek szintjének emelése
Forrás: Új Széchenyi Terv
- Foglalkoztatásösztönzési szubvenciók automatikusságának felülvizsgálata
- A minimálbér átlagbérhez viszonyított arányának csökkentése
- Fejlesztési források megfelelő célzása
- Alacsonyan képzetteket foglalkoztató vállalkozási formák ösztönzése
- Munkanélküliek élethelyzetéhez jobban illeszkedő foglalkoztatási formák ösztönzése
- Legális foglalkoztatást könnyítő szabályozás és adórendszer
- Az oktatási rendszer, alapfokú képességek, készségek szintjének emelése
Forrás: Új Széchenyi Terv -->
