Feljöttek a régiós valuták

Az euróövezeten önként vagy kényszerűségből kívül rekedt uniós tagállamok pénzpiaci helyzetének erősödését hozta magával a monetáris unióba vetett bizalom gyengülése. Az EMU-t jelenleg leginkább leggyengébb láncszeme, vagyis a katasztrofális fiskális helyzetben lévő Görögország alapján ítélik meg, miközben a dollárba vetett bizalom továbbra sem tért vissza. Ilyen körülmények között az érdemi alternatíva nélkül maradt befektetők a korábbinál sokkal nagyobb jóindulattal viseltetnek a kelet-közép-európai valuták, illetve az angol font iránt is – mutat rá az FTD. Megjegyzendő azonban, hogy hiába látnak egymás után napvilágot a görögök kilépését vagy akár az egész EMU összeomlását is vizionáló írások, a legtöbb elemző szerint továbbra is óriási előnyökkel kecseget régiónk számára az euró bevezetése.

Jól mutatja a helyzet változását, hogy az év eleje óta számos EMU-n kívüli tagállam, így Csehország, Románia, Magyarország, Lengyelország valutája, de még a nem uniós Törökország és Horvátország fizetőeszköze is erősödött az euróhoz képest. Eközben a görög egyéves törlesztésbiztosítási ügyletek (CDS) árszintje már messze meghaladja a legtöbb nem euróövezeti tagállami értéket, vagyis a jelek szerint a piac számára már korántsem jelent elégséges garanciát önmagában az, hogy egy állam a monetáris unió tagja.

Miközben a pénzügyi válság közepette sokáig komoly hátránynak számított a kelet-közép-európai tagállamok számára, hogy kívül vannak a monetáris unión, idővel előnyös oldalai is megmutatkoztak ennek az állapotnak – írja az FAZ. A tőkekivonást követő devizaleértékelődés javította az export versenyképességét, miközben a Nemzetközi Valutaalap segítségére szorulók esetében a szigorú feltételek miatt nem volt mód a költségvetések elúsztatására. Ráadásul az olcsóbbá vált export azokból a keresletnövelő programokból is profitálhatott, amelyeket a gazdagabb nyugati tagálla-mok adófizetői álltak. Elemzők szerint a fenti kedvező tendenciát látványosan megerősítette az utóbbi hetek görög költségvetési mizériája, amely jelentősen felértékelte térségünk fizetőeszközeit a pénzpiacok szemében.

Az euróövezet nimbuszának átmeneti gyengülése ellenére ugyanakkor továbbra is ajánlatos marad a közös pénz bevezetésére való törekvés térségünk számára – mutatnak rá többen. Nyugati bankszakemberek szerint a régióbeli viszonylag kicsi és rendkívül nyitott nemzetgazdaságok számára túlnyomórészt előnyöket takar a monetáris unióhoz való csatlakozás. Ahogyan azonban azt Bebesy Dániel portfóliómenedzsernek az Indexen megjelent írása is kiemeli, az euró kell Magyarországnak, de Görögország példája arra is rámutat, hogy a monetáris unió önmagában nem képes egy ország felelőtlen gazdaságpolitikájának a korrigálására. VG

A német és a holland pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble és Wouter Bos azt ugyan elismerte, hogy Athén tudatára ébredt a helyzet komolyságának, de azt is hangsúlyozták, hogy a korrekcióval járó fájdalmas döntéseket és azok következményeit sem vállalhatja más a görögök helyett. A megszólaló tárcavezetők ugyanakkor egyöntetűen elvetették az Athén elleni esetleges szankciók bevezetését, és inkább a további lépések pontos nyomon követését sürgették.

Azokat a spekulációkat, amelyek már Görögország euróövezeti tagságának esetleges megszűnését vizionálták, Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke „abszurd feltételezéseknek” minősítette.

Ahogy arra számos elemző rámutat, a monetáris politika szabadsága, vagyis a valutaleértékelés lehetőségének visszanyerése ellenére óriási kockázatokat rejt magában a drachmához való visszatérés, mivel az euróban jegyzett hitelállomány megugorhat a régi-új valuta értékvesztése esetén. Ráadásul a Görögországba vetett amúgy sem túl nagy pénzpiaci bizalom is alaposan megrendülne.

A német és a holland pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble és Wouter Bos azt ugyan elismerte, hogy Athén tudatára ébredt a helyzet komolyságának, de azt is hangsúlyozták, hogy a korrekcióval járó fájdalmas döntéseket és azok következményeit sem vállalhatja más a görögök helyett. A megszólaló tárcavezetők ugyanakkor egyöntetűen elvetették az Athén elleni esetleges szankciók bevezetését, és inkább a további lépések pontos nyomon követését sürgették.

Azokat a spekulációkat, amelyek már Görögország euróövezeti tagságának esetleges megszűnését vizionálták, Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke „abszurd feltételezéseknek” minősítette.

Ahogy arra számos elemző rámutat, a monetáris politika szabadsága, vagyis a valutaleértékelés lehetőségének visszanyerése ellenére óriási kockázatokat rejt magában a drachmához való visszatérés, mivel az euróban jegyzett hitelállomány megugorhat a régi-új valuta értékvesztése esetén. Ráadásul a Görögországba vetett amúgy sem túl nagy pénzpiaci bizalom is alaposan megrendülne.-->