Fellázadhatnak a régiók

Költségvetés. A régiók lehetnek a legnagyobb vesztesei azoknak a terveknek, amelyek alapján az Európai Bizottság megreformálná a közösség költségvetését. A Financial Times birtokába jutott, a 2014–2020 közötti pénzügyi tervezési időszakra javasolt változtatások nyomán a tagországok központi hatóságainak sokkal nagyobb ellenőrzésük lenne a régiók fejlesztésére szánt támogatások felett, amelyeket jelenleg közvetlenül a kedvezményezett térségek kapnak meg. Miközben a tervezet a mezőgazdasági támogatások terén már eddig végrehajtott lefaragásokat is kiterjesztené (VG, 2009. október 28., 4. o.), a jövőre mintegy 140 milliárd eurót jelentő közös büdzsé közel harmadát kitevő régiós pénzek szétosztásában inkább a tagállamokra, nem pedig azok szegényebb térségeire összpontosítana.

Az elképzeléssel sem az újabb tagállamok elmaradottabb régiói, sem a regionális támogatásra még mindig jogosult nyugat-európai területek nem értenek egyet. Mindegyikük az uniós támogatási politika olyan irányú „újranacionalizálásától” tart, amely egyaránt eredményezheti majd a források csökkenését és a felhasználással kapcsolatos befolyásuk gyengülését. A javaslat „mindennel szembemegy, amit a bizottságtól az elmúlt években, hónapokban és hetekben hallottunk a többszintű kormányzatban betöltött régiós szerepről” – érvelt az elképzelés ellen Danuta Hübner korábbi regionális politikai biztos, aki júliusban egy európai parlamenti képviselői hely kedvéért vált ki a brüsszeli végrehajtó testületből.

A bizottság szerint viszont a reformra azért van szükség, mert „az uniós költségvetés beépített tehetetlenségtől szenved, amely szemben áll a szélsőségesen felgyorsult globalizációval”. Brüsszel ezért saját bevallása szerint is gyökeres változtatásra készül, és a közös kiadások hatékonyabb strukturálását már csak azért is elengedhetetlennek tartja, mert tagállami szinten a válság alaposan felborította az államháztartásokat. A bizottság mindazonáltal nem beszél a regionális támogatások megkurtításáról, csak arról, hogy a pénzek folyósítását „kölcsönösen elfogadott és mérhető célok teljesítésétől” kell függővé tenni, és azt szükség esetén befagyasztani.

Magyarország nem csak a régiós támogatások haszonélvezőjeként lehet érdekelt a vitában, hiszen könnyen elképzelhető, hogy a biztosi posztra jelölt Andor László éppen a regionális tárcát kapja majd meg az újonnan felálló testületben (VG, 2009. november 6., 5. o.). BÁ