Feszes, de nem esélytelen

Feszes költségvetési gazdálkodással, a közigazgatásra és a közszférára kilátásba helyezett szigor maradéktalan érvényesítésével van esély arra, hogy az Orbán Viktor által bejelentett átalakítások mellett is a GDP 4 százaléka alatt maradjon a büdzsé hiánya. Lapunk előzetes számítása szerint a kiadáscsökkentések ellentételezhetik az adórendszer átalakításával kieső bevételeket. Ám ha fideszes gazdaságpolitikusok eddig komoly költségvetési kockázatokról beszéltek a korábbi pénzügyi vezetés szerint néhány tízmilliárd, a jegybank szerint mintegy 150 milliárd, a „csontvázbizottság” szerint pedig mintegy 230 milliárd forintos költségvetési lyuk kapcsán, akkor az átalakítások által okozott bizonytalanságokra nehéz megfelelő szavakat találni.

Ne felejtsük el: a Miniszterelnökség első embere, Varga Mihály által vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság éppen a napokban közölte, hogy az államháztartásban a valós folyamatok alapján 230 milliárd forinttal rosszabb egyenleg rajzolódik ki, mint amit „mondtak nekik” az előző kormány részéről. Ez utóbbi annyiból talányos megfogalmazás, hogy a leköszönt kabinet az év során többször módosított költségvetési (elsősorban bevételi) előrejelzésén, és további kiigazítási igényről szól az átadás-átvételi dokumentáció is. Az tehát, hogy a költségvetési előirányzatokhoz képest jelenleg másként festenek a dolgok, nem meglepetés, ha azonban a legutóbbi PM-prognózishoz képest mutatkozik ez a 230 milliárd forintos mínusz, ez igen súlyos tehertétel lenne.

A „kiinduló” büdzséhelyzet mellett egyelőre nem teljesen világos a személyi jövedelemadózás átalakítására vonatkozó kormányzati terv sem. Orbán Viktor tegnap számos konkrétumot említett, egyebek mellett családi elemekkel – valójában a gyermekek után járó adóalap-csökkentéssel – „dúsított” egykulcsos, 16 százalékos szja-t. Ez valójában nem jelent radikális változást, az alsó adókulcs ugyanis jelenleg 17 százalék, a sávhatár az idén 5 millió, jövőre 15 millió forint lesz, vagyis az emberek túlnyomó része már így is egy kulcs szerint adózik. Fontosabb kérdés, hogy fennmarad-e az szja bruttósított adóalapja, amely mellett a mostani kulcs ténylegesen 21,6 százalékot, a tegnap meghirdetett pedig 20,3 százalékot takar. Amennyiben nem, önmagában ez a lépés mintegy 420 milliárd forintos kiesést okoz a büdzsének, legalábbis a korábbi PM-számítások szerint. Úgy tudjuk, a kormány valóban búcsút intene az adóalap-növelő tételnek. A mínusz tovább hízik az egy százalékpontos kulcscsökkentéssel, ugyanakkor az adójóváírás kivezetése és ezzel a minimálbér adómentességének a megszüntetése jó pár százmilliárd forintot is hozhat az államnak. Sok múlik azonban az időzítésen, márpedig a kormányfő tegnap két éven át történő fokozatos átállást helyezett kilátásba, s ez nehezíti a hatások számszerűsítését.

Ugyanez a helyzet a társasági adóval: ha a cégek feltételek nélkül, automatikusan részesülnek a 10 százalékos kulcs áldásából, az komoly tízmilliárdokat jelent. Egyelőre nem világos az sem, melyik tíz kisadó szűnne meg. Ezek között szokás emlegetni a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulást, valamint a cégautóadót is, ezek összesen azonban mintegy 135 milliárdot hoznak a konyhára. E számok tükrében már-már jelentéktelen az örökösödési illeték négy-öt milliárd forintos tétele. A mérleg másik serpenyőjében szerepelnek a közszféra és a közigazgatás költséggazdálkodásának javításától remélt százmilliárdok: tegnap Orbán Viktor maga mintegy 170 milliárd forintnyi megtakarítást számszerűsített, holott több intézkedést a beszédében nem is „árazott be”. Tény, hogy az OECD átlagához képest hazánk 500 milliárddal többet költ a közszférára, itt tehát van tere a takarékosságnak. Tetemes öszszeget, kétszázmilliárd forintot remél a kabinet az új, pénzintézetekre, biztosítókra és lízingcégekre kivetendő adótól is. Ez a jelenlegi, évi 13 milliárd forintos hitelintézeti járadék sokszorosa.

Agrárközgazdász

„Bátor, kemény lépések, amelyek összességében pozitívnak mondhatók. Így remény van arra, hogy az idén 4–4,5 százalék között marad a hiány – a 3,8 irreálisnak tűnik –, jövőre pedig 4 alá mehet. Fontos, hogy az uniós források egy részét átcsoportosítják a kkv-k versenyképességének növelésére. Azonban csak azoknak kellene támogatást kapniuk, amelyeknek van exportpotenciáljuk, importot váltanak ki. Hasznos a bürokrácia leépítése, a kétes minőségű élelmiszerek piacra jutásának megakadályozása, a minimálbér megadóztatása. Ugyanakkor az egykulcsos adó elhibázott, ezt a primitív országok vezetik be, s nem értem, mi szükség van a társasági adó mérséklésére, hiszen most is alacsony nálunk. Egyetértek a termelő kapitalizmus előnyben részesítésével, de ennek nem szabad a tőzsde rovására történnie, s irreális cél a bankoktól 200 milliárd forintot beszedni, ez z OTP-nek okoz majd komoly gondot. A pálinkafőzés legalizálása pedig a feltörekvő, ígéretes, adót fizető cégeknek nagyon rossz hír.”

László Csaba

A KPMG adópartnere

„Az üzleti szféra alapvetően pozitívan fogja értékelni az intézkedéseket, de számos nyitott kérdés van. A 10 százalékos társasági adó előnyös, de nem kizárt, hogy sokan úgy gondolják: megéri majd osztódniuk a cégeknek az alacsonyabb adókulcs miatt. A kisadók kivezetése is jó ötlet, de nem tudni, melyek tartoznak ide. Az egykulcsos szja bevezetése is hasznos az ország PR-szempontjából. A 16 százalékos mérték alacsonynak tűnik, sokba fog kerülni a költségvetésnek. S kérdés, ezt hogyan hajtják végre, mi lesz például az adójóváírással, a kulcs a szuperbruttót terheli-e vagy nem, mi van a külön adózó jövedelmekkel (osztalékadó, kamatadó, cafeteria) stb. A közszférában bevezetendő bértömeg-gazdálkodás támogatható, és hosszú távon komoly létszámleépítésekkel járhat, de nem derült ki, a 48 milliárdos megtakarítás bruttó vagy nettó érték. Kétségeim vannak viszont, hogy a bankoktól beszedhető-e 200 milliárd forint, ez ugyanis valószínűleg legalább 50 százalékos adóval érhető el.”

Kondrát Zsolt

Az MKB Bank vezető elemzője

„A legfontosabb, hogy a miniszterelnök újra megerősítette, tartják a hiánycélt, ebben az esetben az adósságpálya sem változik negatív irányban. Az adóelképzelések többségét is nagyon pozitívnak tartom. Az egykulcsos szja előremutató lépés, ugyanis együtt jár a minimálbér megadóztatásával, az adójóváírás kivezetésével, illetve a szuperbruttósítás megszüntetésével. Ám a megvalósítás folyamata, időzítése nagyon fontos, ma még azonban nem lehet tudni, hogy ezt miként, milyen ütemezéssel valósítják meg. A bankadóból várható 200 milliárd forintot ugyanakkor eltúlzottnak tartom. A tavalyi eredményekből nem célszerű kiindulni, hiszen rengeteg egyéni tétel volt az elmúlt évben. S kérdéses még, hogy százalékosan vagy fix összegben akarják-e meghatározni a befizetendő adó nagyságát. A központi közigazgatásban végrehajtandó bértömeg-gazdálkodás is jelentős megtakarítással járhat, hiszen valóban túl sok intézménynél túl sok ember dolgozik. S mindenképp támogatandó a bürokrácia csökkentése is.”

Dávid Péter

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója

„A bejelentett intézkedések biztatók és jelentősek. Üdvözlendő, hogy az AmCham korábbi ajánlásai közül több is beépült Orbán Viktor programjába. Ilyen a közigazgatási és adóreform, amelynek szükségességéről korábban is megfogalmaztunk már javaslatokat. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy az adminisztratív terhek enyhítésének a szükségességét is számtalanszor hangoztattuk. Ez világosan jelzi, hogy a kormány a magyar gazdaság jelentős szereplőinek, köztük a külföldi befektetőknek a szempontjait is szem előtt tartja. Bízunk benne, hogy a megvalósítás elősegíti az ország nemzetközi versenyképességének a javulását, és ebben az AmCham tagságára partnerként számíthat a kormány. A nemzetközi befektetők nevében kamaránk készen áll a közös érdekek mentén való konzultációkra, s nagy várakozással tekintünk a kormányprogram megvalósítása elé. Ugyanakkor hozzá kell tennem: természetesen sok múlik a megvalósulás mikéntjén, gondolok például a bankokkal kezdeményezett egyeztetés eredményére.”

Oszkó Péter

Volt pénzügyminiszter

„A kormány céljainak megfelelő volt a beszéd, a piacokat megnyugtatta és a lakosság előtt sem keltette azt a benyomást, hogy visszavonnak ígéreteket. Ugyanakkor számos kérdés maradt nyitva, s majd csak a végrehajtás során derülnek ki

fontos részletek. Viszonylag pontos számokat tudtunk meg a kiadások kis tételű csökkentéséről, ám az igazán lényeges, nagy volumenű lefaragásokról csak elviekben volt szó. Így kérdéses maradt, hogy a közszférában tervezett 120 milliárdos megtakarítás mely intézményekre vonatkozik, s ez fizetéscsökkentéssel vagy elbocsátásokkal valósul-e meg. A 16 százalékos, egykulcsos szja nullszaldós is lehet, ha megmarad a szuperbruttó alapja, és megadóztatják a minimálbért. A 10 százalékos társasági adó bevezetése azonban inkább jelképes lépés. Ha a 200 milliárdos bankadó három év alatt folyik be, nem jelentős tétel, egy esztendő alatt viszont elviszi a szektor nyereségét. De nem volt szó olyan fontos kérdésekről, mint például a munkaadói járulék vagy a helyi iparűzési adó sorsa.”

Hegedüs Sándor

Az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere

„A bejelentett intézkedések fő iránya az adócsökkentés és az adóadminisztráció mérséklése. Ennek elemzésére azonban csak a részletek ismertetése után van mód. Pozitívum a társasági adó mértékének 10 százalékra csökkentése 500 millió forint adóalapig. Az egykulcsos, 16 százalékos szja bevezetése is jó iránynak ígérkezik, még ha nem is világos az adójóváírás megszüntetésével való összefüggése, illetve annak időzítése. A bejelentések egyértelmű vesztesei a pénzügyi intézmények, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a biztosítók eredményét jelentősen rontani fogják az árvízkárok, a lízingcégek pedig a pénzügyi szektoron belül a válság által leginkább érintettek. Az első akciótervnek nevezett csomag nem tér ki a magyar adórendszer két fájó pontjára: a helyi iparűzési adó eltörlésére és a társadalombiztosítási járulék csökkentésére. Elképzelhető, hogy ezen utóbbiak rendezésére a további akciótervek keretében kerül majd sor, az önkormányzati vagy az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó intézkedések között.”

Agrárközgazdász

„Bátor, kemény lépések, amelyek összességében pozitívnak mondhatók. Így remény van arra, hogy az idén 4–4,5 százalék között marad a hiány – a 3,8 irreálisnak tűnik –, jövőre pedig 4 alá mehet. Fontos, hogy az uniós források egy részét átcsoportosítják a kkv-k versenyképességének növelésére. Azonban csak azoknak kellene támogatást kapniuk, amelyeknek van exportpotenciáljuk, importot váltanak ki. Hasznos a bürokrácia leépítése, a kétes minőségű élelmiszerek piacra jutásának megakadályozása, a minimálbér megadóztatása. Ugyanakkor az egykulcsos adó elhibázott, ezt a primitív országok vezetik be, s nem értem, mi szükség van a társasági adó mérséklésére, hiszen most is alacsony nálunk. Egyetértek a termelő kapitalizmus előnyben részesítésével, de ennek nem szabad a tőzsde rovására történnie, s irreális cél a bankoktól 200 milliárd forintot beszedni, ez z OTP-nek okoz majd komoly gondot. A pálinkafőzés legalizálása pedig a feltörekvő, ígéretes, adót fizető cégeknek nagyon rossz hír.”

László Csaba

A KPMG adópartnere

„Az üzleti szféra alapvetően pozitívan fogja értékelni az intézkedéseket, de számos nyitott kérdés van. A 10 százalékos társasági adó előnyös, de nem kizárt, hogy sokan úgy gondolják: megéri majd osztódniuk a cégeknek az alacsonyabb adókulcs miatt. A kisadók kivezetése is jó ötlet, de nem tudni, melyek tartoznak ide. Az egykulcsos szja bevezetése is hasznos az ország PR-szempontjából. A 16 százalékos mérték alacsonynak tűnik, sokba fog kerülni a költségvetésnek. S kérdés, ezt hogyan hajtják végre, mi lesz például az adójóváírással, a kulcs a szuperbruttót terheli-e vagy nem, mi van a külön adózó jövedelmekkel (osztalékadó, kamatadó, cafeteria) stb. A közszférában bevezetendő bértömeg-gazdálkodás támogatható, és hosszú távon komoly létszámleépítésekkel járhat, de nem derült ki, a 48 milliárdos megtakarítás bruttó vagy nettó érték. Kétségeim vannak viszont, hogy a bankoktól beszedhető-e 200 milliárd forint, ez ugyanis valószínűleg legalább 50 százalékos adóval érhető el.”

Kondrát Zsolt

Az MKB Bank vezető elemzője

„A legfontosabb, hogy a miniszterelnök újra megerősítette, tartják a hiánycélt, ebben az esetben az adósságpálya sem változik negatív irányban. Az adóelképzelések többségét is nagyon pozitívnak tartom. Az egykulcsos szja előremutató lépés, ugyanis együtt jár a minimálbér megadóztatásával, az adójóváírás kivezetésével, illetve a szuperbruttósítás megszüntetésével. Ám a megvalósítás folyamata, időzítése nagyon fontos, ma még azonban nem lehet tudni, hogy ezt miként, milyen ütemezéssel valósítják meg. A bankadóból várható 200 milliárd forintot ugyanakkor eltúlzottnak tartom. A tavalyi eredményekből nem célszerű kiindulni, hiszen rengeteg egyéni tétel volt az elmúlt évben. S kérdéses még, hogy százalékosan vagy fix összegben akarják-e meghatározni a befizetendő adó nagyságát. A központi közigazgatásban végrehajtandó bértömeg-gazdálkodás is jelentős megtakarítással járhat, hiszen valóban túl sok intézménynél túl sok ember dolgozik. S mindenképp támogatandó a bürokrácia csökkentése is.”

Dávid Péter

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója

„A bejelentett intézkedések biztatók és jelentősek. Üdvözlendő, hogy az AmCham korábbi ajánlásai közül több is beépült Orbán Viktor programjába. Ilyen a közigazgatási és adóreform, amelynek szükségességéről korábban is megfogalmaztunk már javaslatokat. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy az adminisztratív terhek enyhítésének a szükségességét is számtalanszor hangoztattuk. Ez világosan jelzi, hogy a kormány a magyar gazdaság jelentős szereplőinek, köztük a külföldi befektetőknek a szempontjait is szem előtt tartja. Bízunk benne, hogy a megvalósítás elősegíti az ország nemzetközi versenyképességének a javulását, és ebben az AmCham tagságára partnerként számíthat a kormány. A nemzetközi befektetők nevében kamaránk készen áll a közös érdekek mentén való konzultációkra, s nagy várakozással tekintünk a kormányprogram megvalósítása elé. Ugyanakkor hozzá kell tennem: természetesen sok múlik a megvalósulás mikéntjén, gondolok például a bankokkal kezdeményezett egyeztetés eredményére.”

Oszkó Péter

Volt pénzügyminiszter

„A kormány céljainak megfelelő volt a beszéd, a piacokat megnyugtatta és a lakosság előtt sem keltette azt a benyomást, hogy visszavonnak ígéreteket. Ugyanakkor számos kérdés maradt nyitva, s majd csak a végrehajtás során derülnek ki

fontos részletek. Viszonylag pontos számokat tudtunk meg a kiadások kis tételű csökkentéséről, ám az igazán lényeges, nagy volumenű lefaragásokról csak elviekben volt szó. Így kérdéses maradt, hogy a közszférában tervezett 120 milliárdos megtakarítás mely intézményekre vonatkozik, s ez fizetéscsökkentéssel vagy elbocsátásokkal valósul-e meg. A 16 százalékos, egykulcsos szja nullszaldós is lehet, ha megmarad a szuperbruttó alapja, és megadóztatják a minimálbért. A 10 százalékos társasági adó bevezetése azonban inkább jelképes lépés. Ha a 200 milliárdos bankadó három év alatt folyik be, nem jelentős tétel, egy esztendő alatt viszont elviszi a szektor nyereségét. De nem volt szó olyan fontos kérdésekről, mint például a munkaadói járulék vagy a helyi iparűzési adó sorsa.”

Hegedüs Sándor

Az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere

„A bejelentett intézkedések fő iránya az adócsökkentés és az adóadminisztráció mérséklése. Ennek elemzésére azonban csak a részletek ismertetése után van mód. Pozitívum a társasági adó mértékének 10 százalékra csökkentése 500 millió forint adóalapig. Az egykulcsos, 16 százalékos szja bevezetése is jó iránynak ígérkezik, még ha nem is világos az adójóváírás megszüntetésével való összefüggése, illetve annak időzítése. A bejelentések egyértelmű vesztesei a pénzügyi intézmények, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a biztosítók eredményét jelentősen rontani fogják az árvízkárok, a lízingcégek pedig a pénzügyi szektoron belül a válság által leginkább érintettek. Az első akciótervnek nevezett csomag nem tér ki a magyar adórendszer két fájó pontjára: a helyi iparűzési adó eltörlésére és a társadalombiztosítási járulék csökkentésére. Elképzelhető, hogy ezen utóbbiak rendezésére a további akciótervek keretében kerül majd sor, az önkormányzati vagy az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó intézkedések között.”

A csomagról Reuters

Egyensúlyi bravúr: az adórendszer radikális átalakításával sikerült szakítani az ügyvivő Bajnai-kormány megszorító politikájával, a bankszektorra kirovandó nyereségadóval és a közszféra bércsökkentésével a deficit miatt aggódó nemzetközi piacokat nyugtatják meg.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára

A vállalkozások számára kedvező, hogy a társasági adó kedvezményes 10 százalékos kulcsát a jelenlegi 50 millióval szemben 500 millió forintos adóalapig lehet majd alkalmazni.

Neil Shearing, Capital Economics

Pozitív elem a devizaalapú jelzálog-hitelezés korlátozásának terve, ez az egyik olyan tényező, amelyből Magyarország bajai erednek.

Vadász György, az OKISZ társelnöke

Fontos a kkv-k versenybe hozása, mivel nélkülük nem lehet megerősíteni a gazdaságot. Ezért egyetértünk az adórendszer átalakításával és egyszerűsítésével, a banki különadóval és a Széchenyi-kártya-program felélénkítésével is. -->