Az Európai Bizottság nem kívánja akadályozni Magyarországot abban, hogy az állami földeket értékesítse, ám ennek az uniós joggal összhangban kell lebonyolódnia – értesült a Világgazdaság egy magát megnevezni nem kívánó brüsszeli forrástól. A bizottság hivatalosan nem értékelte még a Lázár János által a napokban bejelentett földprivatizációs programot, lapunk azonban az Európai Bizottsághoz közel álló forrástól úgy tudja: a testület szoros figyelemmel követi majd a kezdeményezést, hogy megakadályozza az esetleges diszkriminációt. Hivatalos és részletes brüsszeli értékelés csak a pontos javaslat ismeretében várható.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be: a kormány privatizálná az állami földvagyon jelentős részét, mintegy 300-380 ezer hektárnyi szántót és gyümölcsöst. A politikus akkor arról beszélt: a földek vásárlóiként csak a magyar állampolgárságú, helyben lakó földművesek jöhetnek szóba.
Az állami földek értékesítése jó alkalom, hogy vásárolni tudjanak azok a családi gazdaságok, amelyek szeretnék megerősíteni gazdaságukat – mondta az intézkedéssel kapcsolatban Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtökön azt követően, hogy Lázár János megtette a bejelentést.
Az államtitkár közölte, a részletek kidolgozása még tart. A földeket bérlők elővásárlási jogának kapcsán ugyanakkor kiemelte, hogy a földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jogosultat akkor illeti meg a lehetőség, ha már három éve használja a területet, és megadja a nyilvános árverésen kialakult árat.
A program egészével Brüsszelnek várhatóan nem is lesz baja, ám kérdéses, hogy a magyar állampolgárság kikötése megfelel-e az uniós jognak. Az Európai Bizottság többször egyértelművé tette már: a földet érintő speciális nemzeti törvényeket addig ismeri el, amíg azok nem mondanak ellent a tőke szabad áramlásáról szóló uniós alapelvnek.
„Véleményem szerint a készülő jogszabályban éppen ezért nem is lesz benne, hogy kizárólag magyar állampolgárok lehetnek a vevők” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Maár András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese szerint azzal, hogy a kormány kiköti: csak helyben lakó, földművesnek minősülő gazdák vehetnek részt a földprivatizációban, legfeljebb néhány külföldi állampolgárságú, ám tartósan Magyarországon élő termelő kerülhet be a vevői körbe.
Maár hozzátette: a MOSZ egyúttal felháborítónak és kontraproduktívnak tartja a bejelentést, amely a termelői szervezet szerint negatív hatással lesz a magyar mezőgazdaság teljesítményére, mivel az egykori állami gazdaságoknak a ma gazdasági társaságok által művelt földjét is eladja. A bérleti szerződések ugyan mennek tovább, ám Maár szerint ez pont a spekulációnak kedvez. „A mégoly kedvezményes bérleti díj az új tulajdonost illetné meg, aki ráadásul kedvezményes hitelből vásárolna. Mivel a bérlet több esetben nem is évekig, hanem évtizedekig tart még, a vevőnek nem is kellene gazdálkodnia. Azt pedig nyugodt szívvel vállalhatja, hogy a 37 év múlva lejáró bérlet után, esetleg százévesen gazdálkodni fog” – fogalmazott a főtitkárhelyettes. Maár szerint így a vevők valós gazdálkodási kötelezettség nélkül, kedvezményes hitellel juthatnának állami földekhez.
Már van két eljárás
Időközben Brüsszel vizsgálatot folytat egy másik ügyben, amelyet a földvásárlás szerinte túlzottan szigorú feltételei miatt indított az Európai Bizottság. Brüsszel jelenleg értékeli a magyar fél válaszát arra a hivatalos értesítésre, amelyet a földforgalmi törvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás során küldött márciusban – mondta el a Világgazdaságnak Vanessa Mock. Az Európai Bizottság pénzügyi és tőkepiaci ügyekért felelős szóvivője hozzátette: ennek során folyamatosan kapcsolatban vannak a magyar hatóságokkal. További információt ezzel kapcsolatban nem kívánt közölni Brüsszel.
Mint ismert, az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben a földforgalmi törvény egyes rendelkezései miatt. Az első esetben azt kifogásolja Brüsszel, hogy a jogszabály indokolatlanul leszűkíti a szóba jöhető földvásárlók körét, és a tervezett földbizottságok önkényesen akadályozhatnának meg bérleti vagy adásvételi szerződéseket. A másik ügyben az Európai Bizottság azt nehezményezi, hogy a tavaly május 1-jén hatályba lépett földtörvény külföldiek haszonélvezeti jogát szüntette meg, ezzel Magyarország Brüsszel szerint oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. A magyar kormány mindvégig azt hangsúlyozta: kész megvédei álláspontját az uniós eljárás során.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.