A fukusimai atomkatasztrófáról minden egy helyen itt olvasható!
„A Magyarországon megtelepedett japán autóipari és elektronikai termelő cégek egy-két hónapig alkatrészhiány miatt vélhetőleg visszafogják a termelésüket. Bizonyos magyar beszállítók éppen a fellépő alkatrészhiány enyhítésével nyerhetnek piacot” – mondta lapunknak Kilián Csaba független tanácsadó. A szakértő évtizedek óta kapcsolatban áll az ázsiai, ezen belül a japán piaccal, s mint az ITD Hungary korábbi vezetője jól ismeri mind a kereskedelmi, mind a tőkekapcsolatok milyenségét. Az autóiparban például kettő-öt évre előre minden cég tudja, mikor, hova és mennyit kell szállítania. Éppen ezért minél előbb meg kell oldani az alkatrészkiesés problémáját. Kézenfekvő megoldás lehet a referenciákkal rendelkező hazai beszállítók bekapcsolása a termelési folyamatba. Kilián azt tanácsolja az ilyen cégeknek, minél előbb keressék meg a japán vállalatokat, és ajánlják fel együttműködésüket.
Hasonlóan látja a helyzetet Kiss Sándor tanácsadó, a Magyar–Japán Gazdasági Klub elnöke is, aki hosszú évekig Tokióban dolgozott. Mint mondta: a japán cégek gyakorlatilag raktározás nélkül termelnek, éppen ezért, ha bármilyen elakadás történik a beszállítói rendszerben, azonnal le kell állítani a termelést. Ráadásul most nemcsak bizonyos termelőkapacitásokat pusztítottak el a katasztrófák, hanem az infrastruktúrát is. A szabad erőforrásokat pedig mentésre tartják fenn – mutatott rá a szakember, aki a napokban érkezett vissza a távol-keleti országból.
Mindkét tanácsadó úgy látja, némi kivárás után a japán cégek újabb fejlesztésekbe kezdenek a határokon túl is. A kivárás alatt – mondja Kiss – vélhetőleg rövid ideig az ilyen-olyan stádiumba jutott magyarországi fejlesztési terveiket is pihentetik. Ezalatt minden cég felméri, hogyan érintette a katasztrófa, milyen hatással van a termelésére a szállítási útvonalak megsérülése. A nagyvállalatoknál alapos tervezési munka indulhat, és várhatóan lesz köztük olyan, amelyik érdemesnek tartja a gyártás határon túlra helyezését. Nyílhatnak tehát új üzleti kapcsolatok is, de nem azonnal – tette hozzá. A szaktárca szerint a japán események hatása a folyamatban lévő tárgyalásokra annak a függvénye, hogy az adott vállalat lát-e nyereséges beruházási lehetőséget az Európai Unióban. Ha igen, úgy valószínűleg a folyó tárgyalásokra nem lesz komolyabb hatása a történteknek.
A közvetlen exportlehetőségek kérdése már keményebb dió, hiszen a magas szállítási költségek miatt komplikált dolog tömegtermékeket eladni Japánnak. Hiába kiválók például a magyar zöldségek, gyümölcsök, hiába lenne irántuk most óriási igény, ilyen megrendelésekre kicsi az esély – véli Kiss. Általános vélemény, hogy elsősorban az élelmiszerexportban, főként a minőségi termékekkel lehet a magyaroknak keresnivalójuk. A hús és húskészítmények (elsősorban sertés) már eleve jelentős tételt képviselnek a szigetországba irányuló kivitelben. Kilián szerint a japán piacon már jelen lévő cégek számára – meglévő kapcsolatrendszerükre építve – nyílhatnak új lehetőségek jelentősebb pluszmegrendelésekre.
Nagy realitása nincs, hogy újak törjenek be a piacra ilyen rövid időn belül, bár Kiss szerint esetleg mégis, mondván: a nagy japán élelmiszerláncok csökkentették az áraikat a katasztrófa sújtotta területeken, és egy sor árut a beszerzési ár alatt adnak el, segítve a lakosságot és a talpra állást. Az NGM szerint is az élelmiszer-ipari termékek exportja bővülhet, de az is előfordulhat, hogy megnő az Esztergomban gyártott Suzukik iránti igény, miután sok gépjármű megsérült a katasztrófa során.
Kiss szerint az újjáépítéssel összefüggésben is nyílhatnak exportlehetőségek, hiszen sok termékből hiány lesz, a csavartól a csempén át az ablaküvegig. A szállítási költségek miatt azonban a magyarok számára ez viszonylag nehezen megszerezhető piac, de például építési technológiát esetleg el lehet adni – van is olyan cég, amely ezzel próbálkozik. Ám egyelőre nem dolgozták ki az újjáépítési programot sem – hívta fel a figyelmet.
A japán kormány épphogy elkészítette gyorsmérlegét a katasztrófa hatásairól. E szerint az épületekben, termelőegységekben, infrastruktúrában keletkezett kár eléri a 309 milliárd dollárt (és ebben még nincs benne a fukusimai atomerőművel kapcsolatos végkifejlet hatása).
A legjelentősebbek: Magyar Suzuki, Denso, Ibiden, Bridgestone, Sanyo Electric, Asahi Glass, Sony, Alpine, Clarion, Sumitomo Electric.
A legjelentősebbek: Magyar Suzuki, Denso, Ibiden, Bridgestone, Sanyo Electric, Asahi Glass, Sony, Alpine, Clarion, Sumitomo Electric. Magyar-japán forgalom -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.