Folytatódik a bevásárlás

Lehet számítani arra, hogy a Mol-tranzakcióhoz hasonló ügyletekkel az állam visszaszerez tulajdonrészeket korábban privatizált cégekben, stratégiai területeken, illetve stratégiai cégek esetében – mondta el a külgazdasági diplomaták számára rendezett éves találkozón Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

„A nemzeti érdekek érvényesítése mindent felülír, ez az ésszerű reálpolitika.” Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter jellemezte így a külgazdasági szakdiplomaták éves találkozóján tartott beszédében a kormány gazdasági irányvonalát. A tárcavezető ezen belül négy stratégiai és politikai területről – az energiapolitikáról, a klímapolitikáról, a zöldgazdaságról és az infrastruktúra-fejlesztésről – beszélt, illetve ezek fontos eszközéről, például a tervek szerint szeptember elsejétől gyökeresen megváltozó közbeszerzésekről vagy az állami szerepvállalás fejlesztéséről.

Példákat is említett: a Mol-tulajdonhányad visszavásárlását, amelynek köszönhetően „az állam stratégiai tulajdonrészhez jutott, ami jelentősen növelte a mozgásterét a régióban”. Jelezte, hogy lehet még számítani hasonló állami tranzakciókra stratégiai területeken és cégekben – vélhetően egyebek között a közműcégekre gondolt a miniszter. „A fő csapásiránynak annak kell lennie, hogy ahol lehet, az állam jelenjen meg tulajdonos partnerként” – közölte Fellegi.

Az üzletfejlesztéskor két fő szempontot kell figyelembe venni, részint a gazdaságosságét, részint azonban a politikai megfontolásnak is szerepet kell játszania – vázolta a kormányzat felfogását a miniszter, leszögezve: „Az államnak nemcsak üzleti vállalkozóként, hanem politikai vállalkozóként is szerepe van.” Nem véletlen tehát, hogy a keleti nyitást hozva példaként Fellegi úgy fogalmazott: az iparszerűen végrehajtott, bevételi forrásként kezelt privatizációnak vége, ám az állam a jövőben is értékesíthet kisebbségi tulajdonrészeket a piacon. A piac- és tőkeszerzést nevezte a külpiacokon dolgozó szakdiplomaták legfontosabb feladatának Matolcsy György gazdasági miniszter. A hamarosan a kormány elé kerülő külgazdasági stratégiáról a miniszter azt mondta: az tükrözi a külgazdaság-politikában szükséges fordulatot. A dokumentum tervezete egyébként kiemelt figyelmet szán a hazai kis- és középvállalati kör külpiacra segítésének, illetve a globális gazdaság átrendeződése keretében átértékelődött, komoly potenciált jelentő térségekre, országokra hívja fel a figyelmet, köztük a BRIC országokra és a Nyugat-Balkánra, illetve külön kezeli a Kárpát-medencei együttműködést.

Mind az exportoffenzívának, mind a tőkebevonásra irányuló erőfeszítéseknek a végső célja a munkahelyteremtés s a gazdasági növekedés gyorsítása – hangoztatta Matolcsy, aki drámai hangon ecsetelte a 2002 és 2010 nyara közötti gazdaságpolitikát, és többször azt állította, hogy amikor átvették a kormányzást, a gazdaság a csőd szélén táncolt. Hangsúlyozta: az új kormány gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, és megakadályozta, hogy pénzügyi szakadékba zuhanjon az ország. Megtörtént a gazdaságpolitikai fordulat, amelynek lényege, hogy a növekedés beindításával, a foglalkoztatás bővítésével teremtik meg a fenntartható egyensúlyt – tette hozzá. Úgy fogalmazott: Magyarország egy év alatt a görög pénzügyi egyensúlyhiányi szintről egy közepesen jónak tekinthető pénzügyi konszolidációs szintre jutott el.

Ennél jóval visszafogottabb beszédet mondott a külügyminiszter, aki főként a globális kereskedelempolitikai fejleményekről, az azokból adódó következtetésekről és irányokról beszélt. Martonyi János azt fejtegette, hogy ma már nyilvánvalóan legfeljebb kisebb részsikereket lehet elérni a világgazdaság dohainak nevezett liberalizációs fordulójának év végi határidejére.

Addig is némi pótlékot jelenthetnek a szabad kereskedelmi megállapodások, amelyekre törekszik is az EU – mondta Martonyi, hozzátéve: ezek segítenek a magyar export növelésében is. A Koreával kötöttet már ideiglenesen alkalmazzák a felek, az ukrán lesz a következő, s készül az Indiával, Szingapúrral és Kanadával kötendő hasonló egyezmény, továbbá a politikai egyetértés már megszületett egy ilyen kidolgozásáról Japánnal.

Matolcsy azt nem említette, mi lesz a külgazdasági államtitkár, Becsey Zsolt sorsa. Ám azt közölte, hogy a külgazdaságért felelős helyettes államtitkár Hidvéghi Balázs jelenlegi nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár lesz, míg a belgazdaságért Szöllősi László felel majd ugyancsak helyettes államtitkári pozícióban.

Lapunk korábbi informá-cióját megerősítve hozzátette: a másik külgazdasági államtitkár, Botos Balázs hamarosan elfoglalja új posztját és állomáshelyét, Cipruson lesz nagykövet.

Matolcsy azt nem említette, mi lesz a külgazdasági államtitkár, Becsey Zsolt sorsa. Ám azt közölte, hogy a külgazdaságért felelős helyettes államtitkár Hidvéghi Balázs jelenlegi nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár lesz, míg a belgazdaságért Szöllősi László felel majd ugyancsak helyettes államtitkári pozícióban.

Lapunk korábbi informá-cióját megerősítve hozzátette: a másik külgazdasági államtitkár, Botos Balázs hamarosan elfoglalja új posztját és állomáshelyét, Cipruson lesz nagykövet.-->