Folytatódó uniós lemaradás

Nem sikerült a világ legversenyképesebb régiójává válnia az EU-nak 2010-re, vagyis a lisszaboni stratégia kudarcot vallott – állapítja meg a Világgazdasági Fórum (WEF) felmérése. Térségünk szempontjából ugyanakkor jó hír, hogy a visegrádi államok mindegyike, köztük Magyarország is javítani tudott Európán belüli helyezésén 2008 óta. A WEF 2000 óta kétévente elkészülő állapotfelmérése szerint továbbra is az észak-európai államok számítanak a legversenyképesebbnek az unióban. A svédek megőrizték első helyüket, miközben a dánok és a finnek jutottak fel még a dobogóra.

Az EU ambiciózus célt tűzött ki maga elé 2000-ben azzal, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb régiójává kívánt válni – nyilatkozta a felmérés bemutatásakor Klaus Schwab, a WEF alapító elnöke. Az utolsó állapotfelmérés ugyanakkor azt mutatja, hogy az egyes területeken elért eredmények ellenére is rengeteg még a tennivaló, ha az EU valóban ki akarja használni saját gazdasági potenciálját – tette hozzá.

Miközben a skandináv és a Benelux államok legtöbbje az Egyesült Államok és Kelet-Ázsia versenyképességét is felülmúlja, a 27-ek átlaga a legtöbb területen elmarad a rivális régiókétól. Az európai élvonalhoz tartozó országok némelyike az információs technológia, a kutatás-fejlesztés, a piaci liberalizáció, a foglalkoztatás, a pénzügyi szolgáltatások és a vállalkozói környezet terén is jobban teljesít az Egyesült Államoknál. Ugyanakkor az uniós átlag bizonyos dimenziókban, így például a k+f esetében meszsze a tengerentúli konkurencia mögött kullog.

Magyarország a 2008-as 22.-ről a 21. helyre lépett előre, Litvánia és Lettország közé „beékelődve”. A visegrádi országok közül csak a 24. helyezett lengyelek szerepeltek rosszabbul, mint mi. Szlovákia a 19., Csehország pedig a 15. a WEF versenyképességi rangsorában, az új tagállamok közül pedig a 14. Szlovénia érte el a legjobb eredményt.

Az egyes értékelési szempontokat tekintve a pontszámok alapján hazánk relatíve erősebb oldalai közé a vállalkozási környezet, a közszolgáltó hálózatok (közlekedés, energiaellátás, távközlés stb.) színvonala, illetve a fejlődés fenntarthatóságára vonatkozó kilátások tartoznak. A foglalkoztatás és a kutatás-fejlesztés pontszámai ugyanakkor még saját 4,28 százalékos összesített eredményünktől is elmaradnak. Érdekessége ugyanakkor a 2010-es felmérésnek, hogy megmutatta: az uniós csatlakozásra várakozó országok közül több is felülmúlja néhány EU-tagállam versenyképességét. Így például Montenegró és Horvátország a 27-es lista 22. és 23. helyén szerepelhetne, ha uniós ország lenne. JK