Folytatódott a kamatemelés

Újabb kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tegnap. A november végén 5,5 százalékra növelt irányadó ráta további negyed százalékponttal, 5,75 százalékra emelkedett. A jegybank már az ősz folyamán jelezte, hogy az inflációs folyamatok miatt kamatemelési ciklus kezdődhet, ám a múlt havi lépés mégis meglepetést okozott a pénzügyi piacokon. A mostani döntésre nagyjából az elemzők fele már számított, miután az elmúlt hetekben a monetáris tanács tagjai is olyan nyilatkozatokat adtak, amelyek ebbe az irányba mutattak.

Két javaslatot tárgyalt a testület, és majdnem egyhangúlag döntött – mondta el a kamatmeghatározó ülést követően Simor András jegybankelnök. Az egy hónappal ezelőtt kiadott prognózisban a teljes horizonton a cél feletti inflációt jelzett előre a jegybanki stáb, és minden kockázati pálya kedvezőtlen irányba hat – emlékeztetett az MNB vezetője. Az azóta érkezett hírek alapján összességében nem változott az inflációról alkotott kép, ez tette indokolttá a kamatemelést.

Az élelmiszerárak kedvezőbben alakultak, mint korábban, emellett az utolsó havi béralakulás is jobb volt, mint várhattuk – mutatott rá Simor. Kedvezőtlenebbnek értékelte viszont a minimálbérről és a javasolt 4-6 százalékos ajánlott béremelési szintről szóló, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született döntést. Emellett az olajár is meghaladta a korábbi előrejelzésben felvázolt pályát.

Az inflációs kilátások az utóbbi hónapokban egyre erőteljesebben jelentek meg a jegybank kommunikációjában. Ezt úgy kommentálta Simor, hogy az elmúlt két évben olyan pénzügyi stabilitási kockázatokkal szembesült a monetáris politika, amelyek elvonták az energiát, de most, hogy ezek mérséklődtek, újult energiával tudnak az alapfeladatra koncentrálni. Azt elismerte a jegybankelnök, hogy korlátozott a befolyásuk a legtöbb, inflációt alakító tényezőre, arra azonban nem, hogy ezeket a költségsokkokat mekkora mértékben hárítják a vállalkozások a fogyasztókra.

Londoni elemzők a távirati irodának nyilatkozva a jegybank és a kormány közötti máris jelentős feszültség további éleződését valószínűsítik a mostani kamatemelések nyomán. Simor ugyanakkor nem nevezte feszültnek a kormánnyal való kapcsolatát. Igaz, hogy a teljes kosárra számolt infláció jóval a 3 százalékos célszint felett jár, ennek fő hajtóereje azonban az élelmiszerárak emelkedése, és az ezt kiszűrve számolt maginfláció sokkal enyhébb – nyilatkozott a Capital Economics vezető londoni szakértője, Neil Shearing. Jövőre várhatóan a célszintre süllyed a drágulás, az újabb kamatemelésről hozott döntés leginkább a kormány költségvetési politikájával szembeni „megrovó lépésnek” tűnik – tette hozzá.

A jegybanki prognózis ezzel szemben a következő két évben a 3 százalékos szint fölött van – emelte ki Simor. Hangsúlyozta: sorozatosan érik külső sokkok a magyar gazdaságot, és erre nagyon sokszor reagált úgy a monetáris politika, hogy azok kimennek a rendszerből, de ebben számtalanszor csalódni kellett. A mostani döntés arról szólt, hogy a tizedik-tizenötödik külső sokk után nem lehet abban reménykedni, hogy nem lesz hatása az árstabilitásra hosszabb távon.

A kamat szinten tartása is indokolható lett volna – vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Az MNB vélhetően úgy gondolta, hogy a bizonytalan költségvetési pálya és az inflációs várakozások emelkedése miatt jobb erőteljesebb jelzést küldeni, és így elkerülhetőbb a későbbi nagyobb emelés – értett egyet londoni kollégájával a szakértő. Szerinte bizonytalanok a kamatkilátások, sok függ a kormány tavaszi lépéseitől is. Neil Shearing szerint viszont akár a mostani szinten tetőzhet is az irányadó ráta. BD