Fontos döntések a csúcson

Görögország hitelek formájában segítséget kap az EU-tól, de csak akkor, ha parlamentje a héten elfogadja a megszorító és privatizációs csomagot – erősítették meg a pénteken zárult brüsszeli EU-csúcson az uniós vezetők korábbi elhatározását a 27 tagország állam- és kormányfői. „Abból indulok ki, hogy ehhez a görög kormánynak meglesz a többsége a parlamentben. Ha nem így történik, az teljesen más helyzetet teremt” – mondta Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnöke. Egyúttal azonban figyelmeztetett: „Senki se reménykedjen abban Görögországban, hogy létezik egy B terv.”

Amennyiben a görög parlament valóban rábólint a mintegy 28 milliárd eurós takarékossági és 50 milliárdos privatizációs csomagra, akkor az EU július elején határoz hivatalosan arról, hogy átutalja Athénnak a tavaly megszavazott 110 milliárd eurós hitelcsomag ötödik, 12 milliárdos részletét. Így az ország – legalábbis ideiglenesen – megmenekül a csődtől, azaz törleszteni tudja hitelezőinek júliusban esedékes adósságát.

Emellett azonban az uniós kormányfők egy új hitelcsomagot is kilátásba helyeztek a görögök számára, amelyet ismét a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen hoznának tető alá. Bár konkrét összeget hivatalosan nem közöltek, sajtóértesülések szerint a korábbinál némileg nagyobb, mintegy 120 milliárd eurós csomagról lehet szó. A vezetők ezenfelül támogatták azt a tervet is, hogy a csődközeli helyzetbe került euróövezeti tagállamok számára létrehozott krízisalap keretét 780 milliárd euróra növeljék. Ezt 2013-tól egy 700 milliárdos állandó alap váltja fel, amelyből mintegy 500 milliárdot lehet majd felhasználni.

Az Európai Tanács ülésének második napján más, az EU szempontjából kiemelkedően fontos kérdések is terítékre kerültek. A várakozásoknak megfelelően határoztak arról, hogy november elsejétől az olasz jegybank első embere, Mario Draghi veszi át az Európai Központi Bank vezetését Jean-Claude Trichet-től. Schengennel kapcsolatban döntés egyelőre nincs, a zóna jövőjével kapcsolatos javaslatokat szeptemberig dolgozza ki az Európai Bizottság. Az övezeten belüli szabad mozgás akadályozását továbbra sem tudja elfogadni Brüsszel, viszont indokolt esetben és szigorú feltételek mellett a jövőben is lesz lehetőség a belső határellenőrzés korlátozott idejű visszaállítására.

Ezzel összefüggésben a csúcs témái között szerepelt az arab forrongások és az ezek nyomán keletkezett migrációs veszély kérdése is: az Európai Tanács szerint 2012-re létre kell hozni egy egységes európai menekültügyi rendszert. „Az afrikai fiatalokat arra kell bátorítani, hogy saját országukban építsék fel jövőjüket” – tette hozzá Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

A tagállamok vezetői döntöttek arról is, hogy Horvátország csatlakozhat az EU-hoz. Rompuy reményei szerint a tárgyalásokat – a magyar elnökség célkitűzésének megfelelően – június végéig sikerül lezárni, a csatlakozási szerződés aláírására pedig még az idén sor kerülhet. Ha minden jól halad, akkor déli szomszédunk 2013. július elsejétől lehet tagja az európai közösségnek.

„A csúcs döntéseivel beérett a féléves magyar elnökség munkája. Európa erősebb, mint fél évvel ezelőtt volt” – mondta pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök. Megjegyezte, hogy a magyar elnökség a 2029 parlamenti módosító indítványból 2028-at „sikeresen menedzselt”. „Egyetlen kérdés maradt nyitva, és reményeink szerint néhány héten belül ez is rendeződik” – tette hozzá. A kormányfő ezzel valószínűleg az unió gazdasági kormányzását lehetővé tévő, úgynevezett hatos csomagra célzott, amelynek jogalkotási folyamatát – a magyar elnökség terveivel ellentétben – valószínűleg csak júliusban, a lengyel elnökség alatt sikerül lezárni.

A csomag részeként bevezetnék az úgynevezett szolidaritási adót, amely az éves jövedelem egy–öt százalékára rúgna. A legnagyobb, ötszázalékos adókulcs a minisztereket, képviselőket és állami hivatalvezetőket terhelné, mivel ez „erkölcsi kötelességünk” – mondta Venizelosz. Ezenfelül évi 12 ezerről 8 ezer euróra csökkentenék a jövedelemadó alsó sávjának alsó szélét, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megadóztatják a minimálbért is. (Ennek összege havi 739 euró.) A megszorítások részeként különadót vetnek ki a kvázi adócsalónak tekintett, mintegy félmillió fős egyéni vállalkozói táborra, a 200 ezer eurónál értékesebb ingatlanokat pedig szintén extra adóval terhelik meg. Az állami szektorra drasztikus létszámleépítés és újabb bércsökkentés vár – hogy pontosan mekkora, azt a miniszter egyelőre nem konkretizálta.

A kormány a csomaggal 6,5 milliárd eurót kíván spórolni ez év végéig, hogy a tavalyi 10,5-ről 7,5 százalékra csökkentse a költségvetési hiányt 2011-ben.

A csomag részeként bevezetnék az úgynevezett szolidaritási adót, amely az éves jövedelem egy–öt százalékára rúgna. A legnagyobb, ötszázalékos adókulcs a minisztereket, képviselőket és állami hivatalvezetőket terhelné, mivel ez „erkölcsi kötelességünk” – mondta Venizelosz. Ezenfelül évi 12 ezerről 8 ezer euróra csökkentenék a jövedelemadó alsó sávjának alsó szélét, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megadóztatják a minimálbért is. (Ennek összege havi 739 euró.) A megszorítások részeként különadót vetnek ki a kvázi adócsalónak tekintett, mintegy félmillió fős egyéni vállalkozói táborra, a 200 ezer eurónál értékesebb ingatlanokat pedig szintén extra adóval terhelik meg. Az állami szektorra drasztikus létszámleépítés és újabb bércsökkentés vár – hogy pontosan mekkora, azt a miniszter egyelőre nem konkretizálta.

A kormány a csomaggal 6,5 milliárd eurót kíván spórolni ez év végéig, hogy a tavalyi 10,5-ről 7,5 százalékra csökkentse a költségvetési hiányt 2011-ben. Forrósodik a hangulat Görögországban Újabb 24 órás sztrájkot hirdettek a görög szakszervezetek keddre és szerdára, hogy így gyakoroljanak nyomást a megszorító és privatizációs csomagról várhatóan csütörtökön szavazó görög parlamentre.

A szakszervezetek egyrészt amiatt háborodtak fel ismét, hogy szerintük az uniós hitelfolyósítás feltételéül szabott újabb megszorítások lehetetlen anyagi helyzetbe hozzák a társadalom nagy részét. Másrészt tiltakoznak az ellen, hogy miközben nekik ismét húzniuk kell a nadrágszíjon az államcsőd elkerülése érdekében – tehát azért, hogy az állam fizetni tudja lejáró adósságait az országot hitelező bankoknak és biztosítóknak –, addig utóbbiaknak egyelőre semmilyen terhet sem kell vállalniuk.

Az EU ugyanis már korábban elvetette azt a javaslatot, hogy a görög adósság egy részét kötelező érvénnyel átütemezzék – ez azt jelentené, hogy a hitelezőket is érné bizonyos veszteség –, és világossá tette: csak önkéntes teherviselést tart lehetségesnek. Ezt a lehetőséget viszont a hitelminősítők torpedózták meg, mondván, minden ilyen próbálkozást csődeseménynek minősítenek majd. Ezt pedig az EU mindenképp el akarja kerülni, mivel ez félelmeik szerint az egész eurózóna pénzügyi stabilitását veszélybe sodorná. Most jön a duó A magyar miniszterelnök informális megállapodást kötött a lengyel miniszterelnökkel egy magyar–lengyel duó létrehozásáról, hogy „ne legyen szakadás” az elnökségi programokban a spanyol–belga–magyar trió lezárultával – mondta el a pénteki elnökségi sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök.

A duó keretében a magyar kormány próbálja majd figyelemmel követni és folyamatosan előrevinni a magyar elnökség által felkarolt és elfogadott stratégiák – például a romastratégia – ügyét, és ebben felajánlja közreműködését a lengyel elnökségnek.-->