G20: Összevesztek a mérési eszközökön a világ vezetői

Franciaország ambiciózus tervekkel vágott neki a 2011. évi G20-elnökségnek. A jobb szabályozás és nagyobb együttműködés érdekében egyebek mellett - a novemberi cannes-i csúcstalálkozóig - a nemzetközi monetáris rendszer megreformálása, a nyersanyagárak volatilitása elleni küzdelem, a foglalkoztatás támogatása, a globalizáció szociális dimenziójának megerősítése, a korrupció elleni harc, valamint a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adó szerepel a francia prioritások listáján.

A pénzügyminiszterek kétnapos párizsi találkozóján az Elysée-palotában elmondott megnyitó beszédében Nicolas Sarkozy francia elnök azt javasolta, hogy a G20-országok egy része vezesse be a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adót a fejlődő országok támogatásának finanszírozására, amíg mások még gondolkodnak ezen.

"Nem lenne lehetséges az, hogy amíg egyesek előrelépnek (a kérdésben), a többiek még gondolkodnak?" - vetette fel a soros elnöki tisztet betöltő ország államfője, miután az adóra vonatkozó elképzelést csak Németország támogatja egyértelműen, az Egyesült Államok viszont ellenzi. A francia elnök "ésszerűnek" nevezte, hogy azok, akik a gazdasági válsághoz nagyban hozzájárultak, valamennyire támogassák azon szegényebb országok fejlődését is, amelyek a legtöbbet szenvedtek a válságban.

A tanácskozáson a pénzügyminiszterek egyebek között olyan, mindegyikük számára elfogadható mutatókat keresnek, amelyek irányadóak lehetnek az egyes országok gazdaságpolitikájának alakításában, és segíthetnek megakadályozni a globális egyensúlytalanságok okozta károkat. A globális egyensúlytalanságok mérésénél használható négy-öt mutatókat illetően azonban a résztvevő országoknak egyelőre nem sikerült megállapodniuk.  

A feltörekvő országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) csoportja nevében Guido Mantega brazil pénzügyminiszter is elutasította, hogy a folyó fizetési mérleg és devizatartalék összege az indikátorok között szerepeljen, ahogy az a francia javaslatban megfogalmazódott. Kanada korábban úgy nyilatkozott, hogy két mutatóban már sikerült megegyezni, és további mutatókról is folyik az egyeztetés.

A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble mindennek ellenére jó esélyt lát a megegyezésre - írja a Reuters. Szerinte a mai napon megszületik a megegyezés. A fő ellenző valójában Kína, az ázsiai ország ugyanis nem hajlandó a fentieket használni a globális egyensúlytalanság mérőszámaiként használni, helyettük a kereskedelmi mérleget javasolja.

Dmitrij Pankin orosz pénzügyminiszter-helyettes viszont kijelentette, hogy nem tudja megmondani, sikerül-e a megállapodást tető alá hozni szombaton. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a világ legerősebb gazdaságai új válság közepén találják magukat, ha nem sikerül a világgazdaság veszélyes egyensúlytalanságaira gyógyírt találni.

Párizs mindenképpen szeretne kompromisszumot találni annak érdekében, hogy a G20-ak és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az év második felében ajánlásokat tehessen a túl nagy államháztartási hiánnyal küzdő országoknak. Párizs - az IMF és a Világbank, az Egyesült Államok és számos jegybank támogatásával - egy etikai kódex elfogadását is szeretné a tőkeáramlás jobb szabályozására. A brazil miniszter szerint azonban a feltörekvő országok ezt is ellenzik.

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter szerint pedig a banki szabályozás kérdésében mutatkoznak nagy nézetkülönbségek Európa és az Egyesült Államok között. Úgy vélte, hogy az európai bankrendszer sokkal koncentráltabb és GDP-arányosan sokkal nagyobb mint az amerikai. Ugyanakkor az európaiak sokkal kevésbé hagyják elbukni pénzügyi intézményeiket.

Geithner szerint a legnagyobb különbség az, hogy Európában nagyobb a hajlandóság és a lelkesedés, hogy bízzanak azokban a finanszírozási garanciákban, amelyeket az európai államok sokkal inkább készek megadni, mint az Egyesült Államok, így Európa hajlandó az Egyesült Államoknál alacsonyabb tőkemegfelelési követelményekkel működő bankrendszert fenntartani.