Görög válság - Most tényleg besokallt az EU
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA német lap információi szerint a találékony brüsszeli hivatalnokok fontolóra vették, hogy ne juttassanak-e görög vállalatoknak abból a német támogatásból, amely a nap- és a szélenergia támogatását szolgálja. Feltéve persze, ha a görög cégek áramot szállítanának Európába. Végtére is Görögországban évente háromszáz napon át süt a nap. Ám vasárnap a berlini gazdasági minisztérium egyértelműen fogalmazott: "a szövetségi kormány elutasítja a megújuló energiához nyújtott támogatás bővítését, amennyiben ezt az áramot külföldön állítják elő". Fogyóban van a hitelezők türelme.
Nem csak a szövetségi kormány akarja végre látni a görög kormány által beígért reformok eredményeit. A Reuters hírügynökség jelentése szerint a nemzetközi hitelezők ultimátumot adtak: ebben a koalíciós partnereknek hétfő délig kell közölniük, elfogadják-e a takarékosságot a további pénzügyi segély ellenében.
Bebesy: A görög csőd ugrás lenne az ismeretlenbe
A Görögországgal kapcsolatos bizonytalanságok hatást gyakorolnak a piacokra – mondta a Világgazdaság Online-nak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere kiemelte, néhány hónapja még úgy tűnt, hogy 50 százalékos veszteséget kell leírni a magánbefektetőknek a görög kötvények után, azonban most már inkább 70-80 százalékról hallani.„Azzal kapcsolatban is bizonytalanság uralkodik, hogy Görögország egyáltalán megkapja-e a második, 130 milliárd eurós mentőcsomagot” – mondta el Bebesy. Nem tudni ugyanis, hogy teljesíteni tudják-e a hitelezők által várt intézkedéseket, a további megszorításokat - magyarázta. Emlékeztetett, Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke hétvégén azt mondta, Görögország csődbe mehet.
Bebesy szerint Görögország csődje feltehetően nem jelentene szisztematikus kockázatot, mint amilyen a Lehman Brorhers csődje volt, azonban jelenleg minden befektető ideges. „A görög csőd ugrás lenne az ismeretlenbe” – tette hozzá.
A mentési akcióban részt vevő partnerek már nem csinálnak titkot abból, hogy elvesztették a bizalmukat Athén eddigi intézkedéseit látva. Görögországból gyakran hallottunk jó szándékú nyilatkozatokat - jelentette ki a Tagesspiegel am sonntag című német lapnak nyilatkozva Peter Altmaier, a CDU frakciójának ügyvezetője, ám eddig csak kevés reform valósult meg. Angela Merkel kancellár bizalmasa leszögezte: " Második segélycsomag csak akkor jöhet, ha görög részről bizonyíték van az abszolút komolyságra." Ám a Der Spiegel szerint nem csupán Németországban mutatkozik kétely. Jean-Claude Juncker, az eurócsoporthoz tartozó országok vezetője már nem zárja ki egy görög csőd lehetőségét. "Amennyiben Athén nem valósítja meg a szükséges reformokat., nem várható el mások részéről a szolidaritás teljesítése - figyelmeztetett Juncker a Der Spiegelben. Ha minden balul üt ki Görögországban, akkor az ország márciusban fizetésképtelenné válik.
A február elsején tartott uniós csúcsértekezleten Papademosz görög elnököt felháborította az a német javaslat, hogy az EU egy költségvetési biztost állítson, aki vétójoggal rendelkezne az ország adó- és kiadáspolitikája felett. A francia elnök gyorsan közbelépett és kioktatta Merkelt, hogy "szó sem lehet arról, hogy egy tagállamot gyámság alá helyezzenek". A német kancellár elfogadta ezt a tézist, de arra utalt, hogy Görögország egy "speciális eset", mely "speciális felügyeletet" igényel. Németország tehát még egyáltalán nem mondott le erről az opcióról.
A görögök lassan kifutnak az időből, az országnak újabb mentőhitelekhez kell folyamodnia, még a március 20-án esedékes 14,5 Mrd. eurós törlesztés előtt. A legnagyobb probléma azonban abból áll, hogy még ha a hitelezők bele is mennének egy átütemezési megállapodásba, az sem lesz elegendő a fenntartható államadósság eléréséhez
A görög állam magánhitelezőitől elvárt áldozatok és az EKB álláspontja között húzódó ellentét egyre tarthatatlanabbá kezd válni, és az FXPro szerint ez az egyik legnagyobb akadály, mely a megoldás útjában áll. A jelenlegi kezdeményezés alapján a magánszektorbeli hitelezőknek 70 százalékos vagy magasabb leírásokkal kell számolniuk, de még ez is kevés lehet ahhoz, hogy fenntartható pályára állítsa a görög államadósságot (melyet az IMF 2020-ig a GDP 120 százalékában határozta meg).
Az EKB kötvényvásárlási programjának a hátulütője, hogy abból elsősorban a nagyobb eurózóna tagok húzhatnak idővel hasznot. A negatív hatás pedig a periférikus államok kötvényhozamain csapódna le. Ha azonban az EKB határozottan ragaszkodik a preferált hitelezői státuszához, úgy a magánhitelezők az eddiginél is nagyobb kedvezményt követelhetnek a kockázatvállalás fejében, noha a politikusok arról biztosították őket, hogy a görög adósságvita magánszektoron keresztüli megoldása az utolsó opciónak számít. Minél nagyobbra nő az EKB kötvényállománya, annál hiteltelenebbnek fog látszani az EU ígérete, hogy más tagállamoknál nem lesz a göröghöz hasonló önkéntes adósság átütemezés.
„Azzal kapcsolatban is bizonytalanság uralkodik, hogy Görögország egyáltalán megkapja-e a második, 130 milliárd eurós mentőcsomagot” – mondta el Bebesy. Nem tudni ugyanis, hogy teljesíteni tudják-e a hitelezők által várt intézkedéseket, a további megszorításokat - magyarázta. Emlékeztetett, Jean-Claude Juncker, az Eurogroup elnöke hétvégén azt mondta, Görögország csődbe mehet.
Bebesy szerint Görögország csődje feltehetően nem jelentene szisztematikus kockázatot, mint amilyen a Lehman Brorhers csődje volt, azonban jelenleg minden befektető ideges. „A görög csőd ugrás lenne az ismeretlenbe” – tette hozzá. -->
