Gyurcsány, Bajnai, Orbán - Egyiküknek sem sikerült?

A Gyurcsány-kormány 2008 végén készített konvergenciaprogramjában az állt, hogy a 2007-es 5 százalékos költségvetési hiány folyamatosan csökkenni fog, és már 2009-re elérjük a 3 százalék alatti deficitet. Ebben a jelentésben az állt, hogy 2010-ben 2,5, és idén 2,2 százalék lesz az államháztartás hiánya.

2008-ban 3,8 százalékon alakult a költségvetés hiánya, azonban az év végi konvergencia programban 3,4 százalék volt célpont. A program azt is tartalmazta, hogy a költségvetés strukturális hiánya folyamatosan csökken: a 2008-as 3 százalékról 2011-re 1,3 százalékra.

Ki kell emelni, hogy ez az elemzés csupán 0,9 százalékos GDP visszaeséssel számolt 2009-re, miközben mint tudjuk: a 6 százalékot is meghaladta a zsugorodás üteme. Így akár ennek is betudható, hogy a célszámokat nemigen sikerült teljesíteni.

A 2009-es konvergenciaprogramban már 6,7 százalékos GDP csökkenéssel számoltak, azonban lassú gazdasági felépüléssel: még a tavalyi évre is 0,3 százalékos esésre számítottak, pedig ebben az évben már több minit 1 százalékkal növekedett a gazdaság.

Ebben az anyagban 3,9 százalékos költségvetési hiány szerepelt 2009-re, és 3,8 százalék 2010-re. Egyik hiánycél sem teljesült: rendre 4,4 és 4,2 százalék lett.

Látható, hogy egyik kormánynak sem sikerült a konvergenciaprogramokban megállapított hiánycélokat elérni. Gyurcsány Ferenc sorozatos megszorításokkal igyekezett elérni a hiánycélokat 2006 után, azonban amikor a világgazdasági válság rámutatott, hogy újabb kiigazításokra lesz szükség a hiánycélok eléréséhez, már nem tudta keresztülvinni programját.

2008 végén a megszorítások tartalmazták volna például a közszféra dolgozóinak bérbefagyasztását és az újonnan nyugdíjrendszerbe lépők nem kaptak volna 13. havi nyugdíjat.

A megszorítások végrehajtása Bajnai Gordonra maradt, aki azzal kezdte, hogy bejelentette: „fájni fog”. A Bajnai-kormány két évre befagyasztotta a közszféra bértömegét, megszüntette a 13. havi illetményeket, csökkentette a táppénzt, és még sok egyéb más intézkedést hoztak. Kétségtelenül fájt a csomag mindenkinek, azonban a költségvetési hiány mégsem a vártnak megfelelően alakult.

Az Orbán-kormánynak sem sikerült elérni a költségvetési hiánycélt: ugyan az előző kormány vállalta a 2010-es 3,8 százalékot, azonban az új kormány kijelentette, hogy tartja a deficitcélt; még ha – véleményük szerint – intézkedések nélkül több százalékponttal magasabb lenne a hiány, mint a tervezett.

A kormány csökkentette a társasági adó mértékét 500 millió forintos adóalapig 10 százalékra, és eltöröltek 10 kisadót. Különböző nem-konvencionális intézkedéseket is hozott a kormány: válságadókat vetett ki 4 szektorra 360 milliárd forint értékben, amely szektorok együttesen a GDP 42 százalékát adják. Azonban így sem sikerült teljesíteni a költségvetési hiánycélt.

A korábbi konvergencia programokban folyamatosan csökkentő strukturális hiánypályát láthattunk, azonban a kormány az adócsökkentés (16 százalékos egykulcsos adó) kieső bevételét a magán-nyugdíjpénztári rendszer költségvetésbe csatornázásával, és a válságadókkal oldotta meg. Ezen egyszeri bevételek rontják a költségvetés fenntarthatóságát, így a strukturális hiány a tervezett 1-2 százalékról idén 5 százalék körül alakulhat.

Magyarország 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll: hazánk az Európai Unióba való belépése óta egy évben sem teljesítette a 3 százalékos költségvetési deficitet, amely a maastrichti kritériumok egyik alapköve. A magyar kormány a Széll Kálmán-terv angol nyelvű verziójában elismerte: a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá kell szorítani, különben veszélybe kerülnek az EU-s források, amelyek az Új Széchenyi-terv forrásainak alapját képezik.

Az Orbán-kormány pénteken hozta nyilvánosságra a konvergencia programját, amellyel elérhető lesz a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél a következő évekre. Soha még nem volt ennyire fontos, hogy ezt sikerüljön elérni.

A kormány konvergencia programját itt megtekintheti: Korhatáremelés, befagyasztás - Csúnya meglepetések a nyugdíjasoknak