Halálra van ítélve a kormány hiányszámítási javaslata?

Az Európai Unió 9 tagországa szeretné megváltoztatni a költségvetési deficit számítási módját. Mint ismeretes Lengyelország kezdeményezéséhez hazánk is csatlakozott.

Az országok még augusztus 6-án küldtek levelet az EU-nak, melyben sérelmezték, hogy a végrehajtott nyugdíjreform hatására a költségvetési deficitjük növekedett (így az államadósság-pályájuk is rosszabbnak látszik, mint a többi országé – a szerk). A befizetések egy része a magánynyugdíj-pénztárakba vándorol, ez lyukat üt a költségvetésbe.

Az Ecofin ülésén nem tértek ki a téma megvitatására, a Financial Times szerint arról sem lehet tudni, hogy a jövőben megvitatnák az ügyet. Nehezítő körülmény, hogy a javaslatot a vezető országok nem támogatják, Németország kifejezetten ellene van a kezdeményezésnek.

Pedig jelentősen javulnának a reformer országok hiánymutatói. A svéd deficit évente 1 százalékkal csökkenne a GDP százalékában, ha a számítási módszer érvénybe léphetne, közölte a svéd kormány. A költségvetési hiányuk 2,1 százalékra csökkenne 2010-ben. Magyarországban ennél is nagyobb mértékben csökkentené a költségvetési hiányt az új módszer.

A befektetői bizalom csökkenéséről beszél Ben May, A Capital Economics vezetője, aki szerint ez a bizalomvesztés az eurózóna gyengébb tagországaiban következne be, ahol nagy a költségvetés hiánya. Az EU pénzügyminiszterei homokba dugták fejüket – vélekedett Lorenzo Sforza, a Hewitt Associates EU-ügyekért felelős biztosa. Hosszútávon nem hoz nyereséget a fejlett EU-s országok számára, és a javaslat elfogadása befektetői bizalomvesztést okozhatna az euróban befektetett értékpapírok iránt.

Az országoknak a deficitet csökkenteniük kell, és el kell hitetniük a befektetőkkel, hogy képesek a hiányt menedzselni – ezért kerülhetett elő a javaslat, vélekedett Charles Cronin, a CFA európai pénzügyi integritásért felelős biztosa.  A „kozmetikázás” hatására lehetséges, hogy egyes elemzők leminősíthetik az adósságpapírokat – olvasható ki a kommentárból.

A fegyelmezetten gazdálkodó országok folyamatosan csökkenő ütemben, de elszámolhatták a magán-befizetéseket, melynek végső kivezetésének nem örültek az országok. Magyarországra nem vonatkozott az engedmény: a fegyelmezetlen, nagy költségvetési hiánnyal és magas államadóssággal rendelkező országok semmilyen mértékben nem számolhatták el ezt a tételt.

Nem sikerült konszenzusra jutni, közölte Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa, s nem tűzték napirendre az ügy tárgyalását.

A javaslat megosztja a szakmát: a Költségvetési Tanács ellene van, Oszkó Péter szerint számos érv szól mellerre. Ám hiába a szakma általános pozitív kritikája, ha a tagországok ellenzik, nem valósulhat meg az új deficitszámítási módszer.