Harcos, munkás idők előtt
Az idén várható költségvetési kiigazítás fő forrása a nyugdíjrendszer lehet – erre többször utalt Orbán Viktor. Ennek részletei – hasonlóan a többi területen várható nagy változásokhoz – ma még nem világosak, ám annyi tudható, hogy a kormányzat a nyugdíjkassza önfenntartóvá tételét szeretné elérni. Ennek értelmében csak a befizetett járulékok képezhetnék a nyugdíjkifizetések alapját. Ilyenformán a rokkantnyugdíj-kifizetéseket és egyéb alternatív nyugdíjjellegű kötelezettségeket egy másik kasszából teljesíthetnék. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy az ősz egyik legfontosabb eseménye egy új nyugdíjtörvény elfogadása lehet.
A nyugdíjreformot is említette – az oktatási törvények és a stabilitási törvény mellett – a kormányzat őszi feladataként a kormányfő, miután Schmitt Pál elnökkel találkozott pénteken. Az ország közeljövőjéről a miniszterelnök úgy fogalmazott: „harcos és munkás” idők jönnek.
Közgazdászok bírálatára – mely szerint hibát követ el a kormány az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével – azt állította: a többkulcsos adózás munkaellenes, az elkezdett adópolitika folytatásához pedig ragaszkodnak, s a 2012-re tervezett változtatásokat is végigviszik. Azt még ő sem tudja, hogyan fizeti ki Magyarország azt a 250 milliárd forintos áfatartozást, amelyre az EU kötelezte az országot, de elmondása szerint egyeztet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel erről.
A büdzsén az idén tátongó lyukat részben adóemelésekkel tömi be a kormány, illetve a bevételek növelésével. Ez utóbbit az adóellenőrzések szigorításával, a kinnlevőségek hatékonyabb behajtásával is el lehet részben érni. Mindenesetre Varga Árpád, a NAV külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese azt elismerte, hogy az adóhatóságnak növelnie kell a hatékonyságát. Mint az MTI-nek nyilatkozva elmondta, ezt az informatikai fejlesztésekkel igyekeznek elérni, létszámbővítésre pedig nincs lehetőség. Az adóhatóság örömmel fogadná, ha az adótörvények módosításakor az eljárási szabályokat is változtatná a parlament – tette hozzá az elnökhelyettes.
A szerencsejáték-adó, illetve az ital- és dohánytermékek jövedéki adójának emeléséről pedig már korábban is beszélt Orbán. Ám a pénznyerő automaták után kivetett adó további emelése veszélybe sodorná a most éves szinten 70 milliárd forintos költségvetési bevételt – állítja a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ). Közleménye szerint a pénznyerő ágazat már régóta recesszióval küzd, a gépek száma és a bevételek évről évre csökkennek. A különadó megemelése adóbevétel-növekedés helyett csökkenést eredményez majd, nem beszélve az egyéb káros hatásokról, például munkahelyek szűnhetnek meg s vendéglátóhelyek zárhatnak be. Ehelyett a jelenleg illegális, de virágzó internetes szerencsejáték megadóztatását szorgalmazzák.
A lapunk által múlt héten végzett felmérésből kiderült, hogy a szociális ellátás terén és a közszférában látnak teret elemzők a költségvetésben megtakarításra. Többen felvetették, hogy az egykulcsos adóhoz jól illeszkedne a vagyonadó, amit azonban korábban többször is elvetett a kormány. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza szerint viszont eltérő felvezetéssel még napirendre kerülhetnek korábban ellenzett adóelemek is. Így például nem tartja kizártnak a vagyonadó mellett a használói díjak (tandíj, vizitdíj) visszaállítását is valamilyen formában. Mint lapunknak nyilatkozva kifejtette: nem lehet tudni, mi számít valóban „szent tehénnek” a kormány számára.
Tévúton a „matolcsyzmus”
Bajnai Gordon korábbi kormányfő és egykori pénzügyminisztere, Oszkó Péter közös közleményben mutatott rá, hogy a Matolcsy György nevével fémjelzett gazdaságpolitika tévútra vezeti Magyarországot. A tévútról pedig – ahelyett, hogy a kormány „hazugságokkal húzza az időt” – gyorsan le kell térni – szólították fel a minisztert.
