Három új kiírás még az idén
Eddig hét pályázati felhívás jelent meg összesen 74 millió frankos kerettel a 2008 végétől működő Svájci Hozzájárulás égisze alatt. Ezek a regionális fejlesztés, árvízvédelem, infrastruktúra, természetvédelem, turizmus, kutatás-fejlesztés, civilszervezetek és a marginalizált, hátrányos helyzetű diákokat felkaroló ösztöndíjalap témakörében nyújtanak támogatást a legjobb projektek számára. A természetvédelemre szóló felhívást kivéve már mindegyik pályázat lezárult. Az év elején a Balassi Intézet közreműködésében a svájci ösztöndíjalap 3 millió frankos kerettel szintén meghirdette első felhívását. Az első ösztöndíjakat várhatóan szeptemberben ítélik oda, 2010. októberi tanévkezdéssel.
A program keretében, összesen 22 millió svájci frank támogatással a benyújtott pályázatok közül eddig öt projekt jóváhagyása történt meg, s július végéig további pályázatok támogatását jelentik be svájci részről. Elsőként a budapesti Andrássy Egyetem és St. Gallen egyetemének együttműködéséről írták alá a támogatási szerződést a projektben érintett felek, s ezt a megállapodást hamarosan újabbak követik. A regionális fejlesztésre pályázók közül pedig az első körben kiválasztott projektgazdákkal a héten találkoznak az iroda munkatársai a Kazincbarcikai, a Mezőkövesdi és a Sátoraljaújhelyi kistérségben, a programok tervezett helyszínein.
A svájci hozzájárulási program elindítását az Európai Unió kezdeményezte a kibővült egységes piac előnyeiért cserébe, az új tagállamok felzárkóztatásának támogatására, a gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentésére. Az Európai Bizottság és Svájc még 2006-ban állapodott meg az alap létrehozásáról. Ennek értelmében az alpesi ország a 2004-ben csatlakozott tíz EU-tagállamnak egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként öt éven keresztül összesen egymilliárd frank hozzájárulást biztosít.
A Magyarország keretének a felhasználását menedzselő budapesti Svájci Hozzájárulás-iroda vezetője alapvetően elégedett az eddig elért eredményekkel. Szerinte nálunk az út felénél jár és ütemesen halad előre a forráslekötés. Ezt mutatja a 2009-es 44,8 százalékos lekötési mutató is, amely ez év júliusára meghaladhatja az 50 százalékot. Az élen az infrastrukturális fejlesztések állnak, ezek általában nagyobb értékű, 3–7 millió frankos projektek. Utánuk a környezetvédelmi monitoring és a regionális fejlesztési támogatási kérelmek következnek. Ez a három terület teszi ki a program legnagyobb hányadát, mintegy 70 százalékát. A regionális fejlesztések elbírálásánál némi nehézséget okoz, hogy a pályázók eleget tegyenek a svájci részről elvárt hozzáadottérték-feltételnek. „Többen túl szigorúnak tartják ezt az előírást, mi viszont úgy látjuk, fontos, hogy komplex fejlesztési stratégiában gondolkozzanak a kistérségek” – jegyezte meg Liliana de Sá Kirchknopf. Ugyancsak fontosnak nevezte a magyar–svájci intézményi együttműködés hatékonyságának a növelését. Ennek érdekében a jövőben dinamikusabb és gyorsabb munkát várnak magyar intézményi partnerüktől, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.
Felhasználás nálunk (a kétoldalú megállapodás szerint)
Területek: biztonság, stabilitás, reformok, környezetvédelem, infrastruktúra, a magánszektor támogatása, humánerőforrás- és társadalomfejlesztésMegoszlás: a forrás 70 százaléka ezekre a területekre jut, s a keret 40 százalékát a leghátrányosabb helyzetű két régióból (Észak-Alföldről és Észak-Magyarországról) benyújtott pályázatok között osztják szét
Megoszlás: a forrás 70 százaléka ezekre a területekre jut, s a keret 40 százalékát a leghátrányosabb helyzetű két régióból (Észak-Alföldről és Észak-Magyarországról) benyújtott pályázatok között osztják szét-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.