BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Helyben járás a G20-csúcson

A halogatás csúcstalálkozója – akár így is nevezhetnének a hét végén Torontóban lebonyolított G20-as fórumot, a lényeges gazdasági kérdésekben ugyanis nem jutott dűlőre a fejlett és fejlődő országok vezetőit tömörítő szervezet küldöttgyűlése. Az a célkitűzés, hogy a világgazdaság növekedését minél előbb fel kell lendíteni, természetesen nem hiányzott a hozzászólásokból, arról azonban már igencsak megoszlottak a vélemények, hogy miként lehetne csökkenteni a számos ország kormányát gúzsba kötő államháztartási deficitet.

A házigazda, Stephen Harper kanadai miniszterelnök azt a célt tűzte ki a G20 elé, hogy 2013-ig csökkentsék a felére államháztartási hiányukat, és 2016-ig állítsák csökkenő pályára GDP-arányos államadósságukat. Más hangot ütött meg Guido Mantega brazil pénzügyminiszter, aki az európai országokat bírálva úgy fogalmazott: „A növekedés élénkítése helyett ezek az államok a költségvetés kiigazításával foglalkoznak, s ha növelik kivitelüket, ezt a mi kárunkra teszik.”

Az állami büdzséket érzékenyen érintő kérdés a hónapok óta formálódó, úgynevezett bankadó kivetése is. Előrehaladást azonban e téren sem ért el a csúcstalálkozó, Silvio Berlusconi olasz kormányfő már a fórum megkezdése előtt úgy fogalmazott: „A bankadó terén nem lesz megállapodás a húszak között, ez már tény.” Ez meglehetősen szerény eredmény ahhoz képest, hogy a G20 2009. októberi csúcstalálkozóján már javaslatokat kért a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) az új teherrel kapcsolatosan. Jelenleg azonban abban sincs egyetértés, hogy valójában hasznos lenne-e az új bankadó: Brazília, Oroszország, India és Kína, valamint a házigazda Kanada el is zárkózott egy ilyen közteher kivetésétől, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország azonban továbbra is kitart ez irányú tervei mellett. A korábban szintén a bankadó mellett kardoskodó Egyesült Államok hozzáállásáról nem sokat tudni, csak annyit, hogy a kongresszus a nyáron fog vitázni az adónem esetleges bevezetéséről. Az viszont bizonyos, hogy a G20 nem akadályozza majd meg a bankadót favorizáló országokat a teher kivetésében.

A Reuters hírügynökség tudósítása szerint nincs megegyezés a Bázel III néven emlegetett új banki szabályok bevezetésének időzítése terén sem. Az új rendelkezések eredetileg 2012 végén léptek volna életbe, ám a csúcstalálkozó közleménytervezete szerint a bevezetés az egyes országokban időben differenciált lesz.

Emlékezetes: a G20-ak a tavaly szeptemberi csúcstalálkozón már lefektették a pénzpiaci reformok bevezetésének menetrendjét. Három alapelvet fogalmaztak meg: minden egyes piaci résztvevőt, minden egyes pénzügyi terméket és minden egyes piacot elegendő és megfelelő mértékben ellenőrizni kell. Ehhez képest most úgy tűnik: fontos kérdésekben jelentős csúszásra kell számítani. Viták kereszttüzébe került ugyanis a banki saját tőke mértékének, valamint a hitelkockázati tényezők súlyozásának a kérdése. Arról már korábban döntöttek az uniós pénzügyminiszterek, hogy a fedezeti alapokat a jövőben szigorúbb felügyelet alá kellene vonni és adatokat lenne szükséges gyűjteni működésükről. A kifejezetten spekulatív alapok szigorúbb szabályozásának az egyeztetése és elfogadása azonban még mindig várat magára. VG

Nincs újabb Doha-határidő

A G20 nem tűz ki határidőt a Világkereskedelmi szervezet úgynevezett Doha-fordulója lezárására, amelynek célja a nemzetközi kereskedelem előtti akadályok felszámolása. A zárónyilatkozat vasárnap kiszivárgott tervezete nem tartalmaz utalást a közel kilenc évvel ezelőtt megkezdett tárgyalások lezárásának a határidejére – derül ki a távirati iroda tudósításából.

A G8-ak korábbi találkozójukon egyetértettek abban, hogy folytatni kell a kétoldalú és regionális kereskedelmi egyeztetéseket a nemzetközi megállapodás eléréséig.



A G8-ak korábbi találkozójukon egyetértettek abban, hogy folytatni kell a kétoldalú és regionális kereskedelmi egyeztetéseket a nemzetközi megállapodás eléréséig. Mi kevésbé szeretjük a globalizációt Az emberek többsége úgy gondolja, hogy összességében előnyös számára a globalizáció, és a külföldi cégek befektetései fontosak a gazdasági növekedéshez – derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből. A világ GDP-jének 75 százalékát képviselő 24 ország közel 19 ezer felnőtt lakosának a megkérdezésével készült májusi kutatás szerint 66 százalék véli úgy, hogy összességében hasznos a világ számára a globalizáció. Ezzel szemben a magyarországi megkérdezetteknek csak a 47 százaléka vélekedik így.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.