Hígított büdzsészabályok

Éppen azt a költségvetési szabályt kívánja feléleszteni két kormánypárti képviselő, amely 2006-ban lehetővé tette, hogy a kormány a nyilvánosság kizárásával és országgyűlési vita nélkül „ússza meg” a büdzsé eleresztését a választások előtt, majd annak megszorítását a régi-új kormány hivatalba lépése után. A Költségvetési Tanács tegnapi ülésén megállapította: a javasolt módosítás nem egyeztethető össze a transzparens és fenntartható költségvetési politika igényével, és visszalépést jelentene a költségvetési felelősség felé vezető úton.

A kormánynak valójában tetemes módosítások, államháztartási manőverek esetén sem kellene pótköltségvetés benyújtásával bíbelődnie akkor, ha a T. Ház rábólint Rogán Antal fideszes és Latorcai János KDNP-s képviselők friss törvényjavaslatára, amely a kiadási főösszeg öt százalékát meghaladó eltérés esetén tenné csak kötelezővé pótlólagos büdzsé készítését (a jelenlegi és a jövőbeni szabályokról lásd táblázatunkat). E szabály elfogadása gyakorlatilag megszünteti a pótköltségvetés-készítési kötelezettséget – vélekedett a tegnapi tájékoztatón Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. Valóban, a javaslatot 2010-re vetítve az államháztartás egyenlegének 676,7 milliárd forintnál nagyobb mértékű változása lenne szükséges ahhoz, hogy kötelezővé váljon a pótköltségvetés elkészítése. Figyelembe véve az immár a Fidesz által is követendőnek tekintett 3,8 százalékos 2010-es költségvetési deficitcélt, az új szabály szerint ezt akár 5,9 százalékra is fel lehetne tornászni pótköltségvetés nélkül. Kikerülne a törvényből az a kitétel is, mely szerint a költségvetési felelősségről szóló jogszabály szerinti egyenlegkövetelmény és egyenlegcél, valamint kiadási korlát módosítása már önmagában is pótköltségvetés készítését teszi szükségessé.

A törvényjavaslat a többségi állami tulajdonú vállalatok eredményét is kivenné az állami büdzséből. Jelenleg ugyanis a mérlegkészítés évében az állami tulajdoni hányadra eső számviteli eredményt költségvetési tételként kell elszámolni: a veszteséget kiadásként, a nyereséget bevételként. A két képviselő szerint ez a szabály „közgazdaságilag értelmezhetetlen”, a Költségvetési Tanács ugyanakkor úgy véli: a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi helyzetét nem szabad figyelmen kívül hagyni a költségvetési egyenleg meghatározásakor. Kopits György emlékeztetett: tavaly az előző kormány már tett hasonló irányú módosító javaslatot, ám az az akkor még ellenzéki fideszes képviselők ellenállásán megbukott. Szerencsére – vélik a tanácsban, rámutatva arra, hogy Magyarországon évek óta komoly gondok vannak az állami vállalatok gazdálkodásában, így hiba lenne a büdzsé körén kívülre vinni e folyamatokat.

A változás mintegy harminc többségi állami tulajdonú vállalatot érintene, az idén azonban nem lenne jelentős költségvetési hatása: a jogszabályok szerint ugyanis a Magyar Villamos Művek mintegy 30 milliárd forintos osztalékbevételét nem lehet „befolyatni” a büdzsébe, a többi vállalat 2009. évi adózott eredményét azonban igen, ez utóbbi szintén 30 milliárd forint közelében jár, ellensúlyozza tehát az előbbi bevétel elmaradását.

A jogszabálytervezet arra is javaslatot tesz, hogy az országgyűlési választások évében a kormány többet bíbelődhessen a költségvetési törvényekkel. Az indoklás szerint az újonnan felálló kormány részére nem áll rendelkezésre megfelelő idő a költségvetési törvényjavaslat előkészítésére és megtárgyalására, a Költségvetési Tanács ugyanakkor feleslegesnek ítéli a határidők kitolását. Érdemes megjegyezni: gyors hatálybalépés esetén a kormányra már az idén a későbbi határidők vonatkoznának. A költségvetési bizottság tegnapi ülésén általános vitára alkalmasnak ítélte a javaslatot, arról a honatyák késő este pedig már az általános vitát is lefolytatták.

Egyeztetnek az IMF-fel

Megbeszéléseket kezd a héten az IMF-fel az Orbán-kormány a deviza-lakáshitelesek megsegítéséről – tudta meg a Magyar Hírlap. Az értesülés szerint a kabinet többek között a húszmilliárd eurós nemzetközi hitelcsomag még lehívható részéből, azaz hatmilliárd euróból teremtené elő azt a fedezetet, amellyel a befagyott lakossági hiteleket kockázatmentes állami hitelre váltanák át. KR

- jelenleg nincs ilyen szabály

- a jövőben akkor lesz kötelező, ha az állami költségvetés egyenlegének várható összege a költségvetési törvényben jóváhagyottól legalább az állami költségvetés kiadási főösszegének 2,5 százalékával eltér

2. Pótköltségvetés

- jelenleg akkor kötelező, ha a GDP 0,2 százalékánál nagyobb mértékben csökken a várható elsődleges többlet a jóváhagyotthoz képest*

- a jövőben akkor lesz kötelező, ha az állami költségvetés egyenlegének várható összege a költségvetési törvényben jóváhagyottól legalább az állami költségvetés kiadási főösszegének 5 százalékával eltér

* További feltétel, hogy az egyenlegromlás nem magángazdasági vagy demográfiai okok miatt következik be.

Forrás: VG-gyűjtés, törvényjavaslat

- jelenleg nincs ilyen szabály

- a jövőben akkor lesz kötelező, ha az állami költségvetés egyenlegének várható összege a költségvetési törvényben jóváhagyottól legalább az állami költségvetés kiadási főösszegének 2,5 százalékával eltér

2. Pótköltségvetés

- jelenleg akkor kötelező, ha a GDP 0,2 százalékánál nagyobb mértékben csökken a várható elsődleges többlet a jóváhagyotthoz képest*

- a jövőben akkor lesz kötelező, ha az állami költségvetés egyenlegének várható összege a költségvetési törvényben jóváhagyottól legalább az állami költségvetés kiadási főösszegének 5 százalékával eltér

* További feltétel, hogy az egyenlegromlás nem magángazdasági vagy demográfiai okok miatt következik be.

Forrás: VG-gyűjtés, törvényjavaslat-->