Holtponton az IMF-tárgyalás - Új törésvonal az Orbán-kormánnyal

„A keddi találkozó eredményei alapján bármikor megindulhatnak az IMF/EU pénzügyi támogatásról szóló tárgyalások, Magyarország készen áll azok megkezdésére” - így válaszolt a Világgazdaság IMF-egyeztetésekkel kapcsolatos megkeresésére Fellegi Tamás miniszter titkársága. Azt követően érdeklődtünk a további forgatókönyvekről, hogy Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barroso uniós bizottsági elnökkel tárgyalt. „A tárgyalások minden téren előrelépést hoztak, a legtöbb kérdésben az álláspontok közeledtek. Számos területen megoldódtak a felmerült problémák, másokban pedig világosság vált a felek álláspontja. Néhány ponton még tovább folynak az egyeztetések” - állt az említett válaszlevélben, mely ugyanakkor konkrétumokat kérdéseink ellenére sem közöl.

A levélben írtak egybecsengenek Orbán Viktor néhány nappal ezelőtti nyilatkozatával, mely szerint „hogy mikor kezdődnek meg a tárgyalások, ez a fejlemények fényében lényegében bármikor bekövetkezhet, nem Magyarországon múlik most már”. Nem oszlatja a tárgyalások jelenlegi állása körüli homályt a kormányszóvivő, Giró-Szász András mai nyilatkozata sem: szerinte is kész a kormány a tárgyalásokra, azok bármikor megkezdődhetnek, sőt, mint mondta, az EU még feltételeket sem támasztott mindehhez, „semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak”.

 
Ha viszont a kormányzatnak valóban ez az álláspontja, és késznek minősítik Magyarországot a tárgyalásra, az egyfajta holtpont jele is lehet, hiszen az Európai Unió illetékesei többször is nyilatkoztak arról, hogy Magyarországtól törvénymódosításokat, kézzelfogható változásokat várnak. Az IMF nevében pedig Christine Lagarde vezérigazgató fogalmazott úgy, miután Fellegivel tárgyalt: a hivatalos konzultáció elkezdésének feltétele, hogy Magyarország makrogazdasági kiigazításokat tegyen. Az már biztosnak látszik, hogy rendkívüli parlamenti ülést nem szándékozik összehívni az országgyűlés, így a február 13-ai ülésnapon módosíthatnak leghamarabb törvényeket. Ezzel viszont éppenhogy belefér Magyarország az Unió által január 17-én megszabott, kötelezettségszegési eljárásban megszabott egy hónapos határidőbe, amely idő alatt válaszolni kell az EU felvetéseire, és kezelni kell a problémákat.

Ráadásul a további tárgyalásokat nehezítheti egy új törésvonal megjelenése: először a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozott egy neve mellőzését kérő, magát IMF-közelinek mondó szakértő arról, hogy az egykulcsos adó is eleme lehet a tárgyalásoknak. Aztán szerdán megjelent az IMF korábbi hitelfelvétellel kapcsolatos elemzése, az úgynevezett IV. cikkely szerint konzultáció összefoglalója, melyben szintén bírálja az egykulcsos adórendszert. A kormányzati nyilatkozatok először puhának tűntek, Fellegi Tamás azt mondta, semmi rendkívüli nincs abban, hogy az adórendszerről is konzultálnak majd, Varga Mihály pedig épp egy hete nyilatkozta, hogy a kormány kész az egykulcsos adóról is tárgyalni, ha az IMF ezt feltételül szabja.

Ehhez képest egy tegnapi bizottsági meghallgatáson Matolcsy György határozottan elutasította, hogy az egykulcsos adórendszeren változtatna a kormány. Hosszasan védte ennek bevezetését mind költségvetési, mind gazdaságpolitikai szempontból, sőt, szerinte még az is elképzelhető, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalható emelkedő születésszám is összefügg az egykulcsos adó bevezetésével, akár emiatt is növekedhetett a gyermekvállalási kedv – érvelt a miniszter.

Ami a kormányzati érveket illeti: igaz ugyan, hogy 400 milliárdos adókiengedést okozott a lépés, ugyanakkor az, hogy ennyit hagytak a családoknál, az fehérítette és pörgette a gazdaságot, vagy legalábbis nem engedte durván zsugorodni, illetve emelte az aktivitást a munkaerőpiacon. A pénz fedezetét pedig a pazarló magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása adta. Az IMF viszont a növekedés gátjának, súlyos adóbevételi hiány fő okának, továbbá igazságtalannak, a társadalmi kohéziót gyengítőnek látja az egykulcsos adót.