Az osztogatásra azért van lehetőség a 2016-os költségvetés módosításának most benyújtott indoklása szerint, mert több adóbevételre számít a kormány. Szerintük társasági adóból, általános forgalmi adóból, jövedéki adóból és például a személyi jövedelemadóból is több pénz fog befolyni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt heti közleménye szerint a pénzforgalmi hiány és az uniós módszertan szerinti hiánycél tartása mellett biztosít a kormány közel 500 milliárdos többletforrást – többek között – az oktatásra (91,6 milliárd), külön a szakképzés és felnőttképzés támogatására (17,7 milliárd), az otthonteremtési elősegítésére (50 milliárd), valamint a Modern Városok Programban foglalt, illetve számos egyéb (például infrastrukturális) fejlesztés megvalósítására. A költés nagyságrendjét érzékelteti, hogy az eredeti terv szerint 700 milliárd forintos hiánnyal tervezte meg a büdzsét a kormány. Az 500 milliárd forintos osztogatás a GDP körülbelül másfél százalékát teszi ki.
„Az adó- és járulékbevételek megemelését egyrészt a gazdaság folyamatos növekedésének köszönhető kedvező bevételi adatok, a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés növekedések, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott kormányzati intézkedések (pl. EKÁER, online pénztárgépek bekötése) teszik indokolttá” – olvasható a törvényjavaslatban.
Az oktatás a nyertes
A törvénymódosítás egyik legfontosabb indoka a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a szakképző centrumok idei költségvetési problémáinak megszüntetése érdekében való többletforrás rendelkezésre bocsátása, s adnak pénzt a Testnevelési Egyetem új kampuszára is.
A Modern Városok Programra – amely a vidéki nagyvárosok fejlesztésére koncentrál – 50 milliárd forintot adnak. Forrásokat különítenek el a tömeges bevándorlás kezelésére is. ráadásul a tervezet szerint az előirányzatok a kormány engedélyével túlléphetők.
Lesz pénz iparfejlesztésre is
A magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét az ipar és a külkereskedelem szolgálja – írja a tervezet, amely szerint az Irinyi Jánosról elnevezett iparstratégiai terv a fejlesztés fő irányait jelöli ki: az irányelvek megvalósításával a kormány tovább erősíti a nemzeti ipart, épít az innováció erejére, új munkahelyek létrejöttét segíti, továbbá támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelését. Az Irinyi Terv megvalósítása érdekében a javaslat két milliárd forintos támogatást tartalmaz.
A törvénytervezet tartalmazza a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) programhoz kapcsolódó lakásépítési támogatások költségvetési fedezetét.
Több út épül
Az országos közúthálózat burkolatállapotának javítása érdekében útfelújítási program működtetése indokolt. A hazai fő- és mellékúthálózat felújítására fordítható 69,3 milliárd forintos keretösszeget jelen törvénymódosítási javaslat biztosítja.
A módosítás alapján egy új előirányzat összesen hat milliárd forint összegű forrást nyújt a Fővárosi Önkormányzat számára a budapesti elővárosi közlekedés likviditásának átmeneti biztosítására és támogatására.
Többletforrás az önkormányzatoknak
A törvényjavaslat alapján az adósságkonszolidációban nem részesült valamennyi önkormányzat már a 2016. évben megkapja a 2014-2017 között biztosítandó támogatás fennmaradó összegét, így az önkormányzatok számára több idő áll rendelkezésre a tervezett fejlesztések megvalósítására. Erre 12 milliárd forint jut.
Pénzt adnak a tejeseknek
A törvénymódosítás kiemeli: magyar tejágazat hosszú hónapok óta piaci nehézségekkel küzd. Az ágazat gazdasági nehézségeire tekintettel átfogó intézkedési terv került kidolgozásra, mely konkrét pénzügyi intézkedéseket is tartalmaz, ennek fedezetét is biztosítja a módosítás.
Olimpiai falu Győrben
Az Európai Olimpiai Bizottságok közgyűlése 2012-ben döntött arról, hogy a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál házigazdája Magyarország lesz. A kiemelt sportesemény-sorozatot 2017. július 22-29. között Győrben rendezik, ahol várhatóan 50 nemzet képviselteti magát. A résztvevő sportolók létszáma elérheti a 4000 főt. A Széchenyi István Egyetem által megvalósítandó Olimpiai Falu beruházással, a rendelkezésre álló kollégiumi infrastruktúra bővítésével és felújításával méltó körülményeket biztosít a világesemény résztvevőinek fogadására, elszállásolására.
Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások növelése részben folyamatban lévő programokhoz (Nemzeti Eszközkezelő programjának folytatása, a 2017. évi vizes világbajnokság megrendezéséhez kapcsolódó beruházások, részesedésvásárlás) teremt fedezetet, részben pedig a környezeti kármentesítés gyorsítását szolgálja.
Honnan lesz fedezet?
Számos kormányzati döntés finanszírozására a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata biztosított fedezetet. Az új intézkedések kiadásai és a váratlan helyzetek kezelése érdekében indokolt a központi tartalékkeret 20 milliárd forintos megemelése – írják. Az Országvédelmi Alap előirányzatának 10 milliárd forintos megemelése biztosítékot jelent arra, hogy az év közben felmerülő kiadások fedezete a költségvetésben rendelkezésre álljon.
Lesz pénz egészségügyi béremelésre is
A kormány folyamatos egyeztetéseket folytat az egészségügyben dolgozók bérhelyzetéről az érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel. Amennyiben ezen egyeztetések eredményeként, vagy a Kormány döntése alapján egyéb célból az egészségügy számára többletforrásra lesz szükség 2016-ban, az a költségvetési törvényben biztosított felhatalmazás alapján a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport egyes előirányzatainak megemelésével év közben biztosítható. A kormány – a költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett – saját hatáskörben biztosíthat többletforrást az egészségügyi ágazat számára a 2016. évben, ehhez nem szükséges a költségvetési törvény módosítása.
A Költségvetési Tanácsnak nincs kifogása
A Költségvetési Tanács a módosításhoz fűzött véleményében kifejtette, hogy a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai módosításának hitelességére és végrehajthatóságára nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák az egyet nem értés jelzését. A Tanács a bevételi előirányzatok megemelését – az előző évi kedvező folyamatok és 2016 első negyedévi adatai alapján – megalapozottnak tartja, s kiemeli, hogy a törvényjavaslatban szereplő előirányzat-változások azonos összegben növelik a központi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét, vagyis nullszaldósak, ezáltal az államháztartás pénzforgalmi hiánya és adóssága nem változik. A Tanács az államháztartás 2016. évi uniós módszertan szerinti 2,0%-os GDP-arányos hiánycélját a magasabb kiadásokkal együtt is teljesíthetőnek látja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.