Íme, a legnépszerűbb szakok a felsőoktatásban

Az Educatio Nonprofit Kft. elemzései szerint a 2011-es általános felsőoktatási felvételi eljárás nem hozott kiugró változásokat az előző évhez képest. Összesen 140 685-en adták be jelentkezésüket valamely egyetemre vagy főiskolára, tavaly ennél mindössze négyszázzal kevesebben céloztak meg felsőoktatási képzést.

Ha az összes jelentkezőt nézzük (nem csak a kék részben kiemelt csoportot, akik érettségiznek is 2011-ben) elmondható, hogy 68 százalékuk alapképzési szakot jelölt meg első helyen, osztatlan képzést csaknem 8, mesterképzés 18, felsőfokú szakképzést pedig 6,3 százalékuk választott. A tavalyi évhez képest az alapképzést megjelölők száma körülbelül ezer fővel csökkent, a mesterképzést megjelölőké pedig nagyjából ugyanennyivel nőtt.

A legtöbben nappali munkarenden kezdenék meg 2011 szeptemberében tanulmányaikat: az összes jelentkező 72 százaléka nappali képzésre adta be első helyes jelentkezését. Levelező munkarendet a felvételizők 26,5 százaléka választott, esti képzést és távoktatást alig 1-1 százalék jelölt meg első helyen.

Az első helyes jelentkezések több mint 87 százaléka államilag támogatott helyre irányult. Ezzel kapcsolatban Kiss László, az Educatio Nonprofit Kft. elemzője kiemelte: „Érdekesség, hogy a jogi és igazgatási, valamint a gazdaságtudományok képzési területen az átlagosnál nagyobb a költségtérítéses jelentkezések aránya. Az orvos- és egészségtudományi, művészeti vagy természettudományi képzés első helyes jelentkezései viszont szinte kizárólag államilag támogatott helyeket céloztak.”

Az Educatio Nonprofit Kft. gyorsjelentése alapján elmondható, hogy a legnépszerűbb alapszakok körében idén sem történt nagy változás: a lista élén továbbra is a gazdálkodási és menedzsment szak és a turizmus-vendéglátás állnak. A mérnök informatikus alapszak őrzi harmadik helyét, melyet a gépészmérnöki, a pénzügy számvitel és a jogász követ. A top10-ben idén sincs új alapszak, a top20-ba viszont bekerült a tavaly még csak 21. anglisztika, kiszorítva a tavaly huszadik helyezett bűnügyi igazgatási alapszakot.

A mesterszakok közül a mesterszintre emelt tanárképzés eredményeként továbbra is a tanári mesterszak a listavezető, a nemzetközi tanulmányok, valamint a kommunikáció és médiatudomány mesterszak őrzi második és harmadik helyét. A top10-ben itt sem találkozhatunk a tavalyi évhez képest új névvel. A top20-ban új mesterszak a logisztikai menedzsment, valamint a helyezésén a tavalyi évhez képest nagyot javító szerkezet-építőmérnöki képzés.

Felsőfokú szakképzésen az idegenforgalmi szakmenedzser képzés több mint 700 jelentkezővel toronymagasan vezeti a mezőnyt. Ezt követi a vendéglátó szakmenedzser, a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, valamint a csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó képzés is, ám ezek esetében 400 alatti jelentkezőszámról beszélhetünk – derül ki az Educatio Nonprofit Kft. elemzéseiből.

A kormány konvergencia programjában a felsőoktatás strukturális átalakítását egy új felsőoktatási nyel alapozná meg. Az átalakítás fő céljai: az ágazat versenyképességének javítása, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek érvényesítése, a természettudományos és műszaki képzések preferálása, a képzési szerkezet javítása, a képzésekre fordított társadalmi költségek megtérülésének biztosítása.

A Széll Kálmán Tervben kiemelik azt is, hogy a cél az egyes szakokon a túlzott mértékű „diplomás munkanélküliség” csökkentése. 2012-től a felvehető államilag finanszírozott létszámkeret fokozatosan csökken, a 2011-es 53450 főről 2014-re körülbelül 30 ezer fő körülire, az ezen felül felsőoktatásba jelentkezők pedig költségtérítéses képzésben vehetnek részt. A kormány növelné a képzésen belül a természettudományos és műszaki ismereteket tanulók arányát is.

Az Educatio adataiból látszik, hogy a célok megvalósításához valóban kormányzati lépésekre lesz szükség, ugyanis a jelentkezők továbbra is olyan szakokra jelentkeznek nagy számmal, amelyek elvégzése után – a munkaerőpiaci visszajelzések alapján – egyértelműen nehéz lesz elhelyezkedni.