IMF-jelentés Magyarországról - Túl pesszimista?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKétségessé tehetik a 2010-es eredményszemléletű hiánycél elérését a decemberi költségvetési bevétel-elmaradások – véli a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss jelentése.
A ma délután közzéteendő anyag szerint az ESA-szemléletű, április elejére „összeálló” mutató néhány tized százalékkal magasabb lehet az előző kormány által vállalt, ám némi vonakodás után a Fidesz-kabinet által is célul kitűzött 3,8 százalékos GDP-arányos hiánynál.
Túl pesszimista az IMF
Az IMF által felvetett kritika részben jogos, ugyanakkor a Valutalap által közölt prognózis államháztartási deficitet tartalmazó adatsora túlzottnak látszik - mondta Forian Szabó Gergely.A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelminősítők döntéseinél alapvető szempont az IMF jelentése, illetve véleménye, ezért az IMF által jelzett kockázatok megjelennek a minősítő intézeteknél is. Márpedig Magyarország besorolása jelenleg egy kategóriával van az úgynevezett bóvli szint felett.
Az IMF által közölt 2012-re 5,2, 2013-ra 7,2, 2014-2015-re 7,2-7,2 százalékos GDP arányos államháztartási deficit bizonyára nem számolt még a februárban nyilvánosságra kerülő konszolidációs csomaggal - vélte az elemző.
Forian Szabó Gergely véleménye szerint amennyiben a tervezett mértékben sikerül csökkenteni az államháztartás kiadásait, akkor jövőre tartható a kormány által prognosztizált 3 százalékos hiány. A későbbi években kissé bizonytalanabb a helyzet, hiszen az IMF és a kormány prognózisa között lévő 4 százalékos különbség tetemesnek látszik.
A friss jelentés arra is rávilágít, hogy a nyáron, az új kabinet hivatalba lépésével jelentős kormányzati intézkedések váltak szükségessé annak érdekében, hogy esély legyen a deficitcél teljesítésére.
A december 9-én lezárult, úgynevezett negyedik cikkely szerinti (vagyis az IMF-tagok körében rendszeresnek számító) egyeztetések kapcsán a valutaalap megállapította: a magas állam- és külső adósság jelentős kockázati tényező maradt. Előbbi a GDP 80 százalékát, utóbbi pedig a bruttó hazai termék 140 százalékát közelíti. Ez különösen akkor okozhat súlyos gondokat, ha egy világgazdasági visszaesés miatt jelentősen csökken a befektetők kockázati étvágya – áll a jelentésben. Az IMF azt sem rejti véka alá, hogy bizonyos gazdaságpolitikai, kormányzati döntések miatt az utóbbi hónapokban növekedett hazánk kockázati felára.
2011-re a valutaalap 2,7-2,8 százalékos gazdasági bővülésre számít, ám a szerkezeti átalakítások elmaradása, csúszása miatt középtávon csak 2-2,5 közötti növekedési ütemre látnak esélyt Washingtonban. Az infláció 4 százalék körül alakulhat az idén, leszorítását pedig a fogyasztás felpörgése nehezítheti meg. A belső fogyasztás és az import élénkülésének köszönhető az is, hogy az immár harmadik éve többletet ígérő folyó fizetési mérleg 2012-től ismét deficitet mutat.
A bizonytalan gazdaságpolitikai környezet és a magas munkanélküliség miatt a fogyasztás bővülése elmaradhat a kormányzati várakozásoktól, mivel az emberek inkább megtakarításokba helyezik a „náluk maradó” jövedelmet. Ebbe az irányba hat a második nyugdíjpillér kvázi-államosítása is, amit az IMF már korábban, és ebben a jelentésében is aggályosnak minősített.
A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelminősítők döntéseinél alapvető szempont az IMF jelentése, illetve véleménye, ezért az IMF által jelzett kockázatok megjelennek a minősítő intézeteknél is. Márpedig Magyarország besorolása jelenleg egy kategóriával van az úgynevezett bóvli szint felett.
Az IMF által közölt 2012-re 5,2, 2013-ra 7,2, 2014-2015-re 7,2-7,2 százalékos GDP arányos államháztartási deficit bizonyára nem számolt még a februárban nyilvánosságra kerülő konszolidációs csomaggal - vélte az elemző.
Forian Szabó Gergely véleménye szerint amennyiben a tervezett mértékben sikerül csökkenteni az államháztartás kiadásait, akkor jövőre tartható a kormány által prognosztizált 3 százalékos hiány. A későbbi években kissé bizonytalanabb a helyzet, hiszen az IMF és a kormány prognózisa között lévő 4 százalékos különbség tetemesnek látszik. -->
