Innováció nélkül nincs növekedés

Magyarországon elsőrendű feladat az innováció társadalmi elfogadottságának növelése és az ehhez kapcsolódó kultúra terjesztése, az innováció felfogásának korszerűsítése – véli Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Lapunknak nyilatkozva nem is titkolta csalódottságát amiatt, hogy nálunk tíz emberből alig valamivel több, mint kettő látja úgy, hogy a gazdaság, a versenyképesség fenntartható növekedése a kutatás-fejlesztésen és az innováción (k+f+i) keresztül érhető el. Ez az Eurobarométer tavaly őszi felméréséből derült ki. Arra a kérdésre, hogy miként lehetne az Európai Unió gazdasági növekedését fenntartható módon növelni, a lehetséges válaszok közül a svédek 48 százaléka jelölte be a k+f+i ösztönzését. Magyarországot meg sem említették a jelentés készítői, mert csak 27 százalékig sorolták fel tagállamonként a kutatás-fejlesztést és innovációt támogató válaszok arányát, az alatta lévőket már nem.
Az ország adottságai jók lennének, ráadásul nincs is más alternatíva, ezt kellene megérteni mindenkinek – hangsúlyozta. Ma egy normálisan működő, modern gazdaságban, különösen a fejlett országokban a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének 60-80 százalékát az innováció biztosítja. Ennek a lehetőségnek különös aktualitást ad a mostani receszszió. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az innovatív gazdaságok és iparágak sokkal jobban elviselik a recessziót. Erre jó példa az egyik leginnovatívabb terület, a gyógyszeripar. Persze vannak ellenpéldák is. A járműipar ugyan innovatív területnek számít, de ott a válság okozott bajt, nem is keveset. Ez a szektor kezd most a leggyorsabban kilábalni a recesszióból. Példája azt bizonyítja, hogy rugalmas, a recesszióval szemben is valamelyest védett gazdasági növekedésnek elengedhetetlen és lényeges feltétele az innováció – állapította meg a MISZ elnöke.
Külön is kiemelte a Magyar Innovációs Nagydíjat. Ezen a versenyen a pályázó projektek 55 százalékban kimutatható gazdasági haszonra kapják a pontokat. Fontos lenne, hogy ezeket a sikertörténeteket megismerje a társadalom. A fiatalok körében az utóbbi években aggasztóan lecsökkent a műszaki-természettudományi pályák iránti érdeklődés, és ez mára a gazdasági fejlődést közvetlenül veszélyeztető tényezővé vált. Még riasztóbbnak tartja Szabó Gábor, hogy a műszaki-természettudományi tanári pályák iránti érdeklődés de facto megszűnt Magyarországon.
Ezek a problémák ugyanakkor nem magyar specialitások, csak más országokban – például az Egyesült Államokban vagy Franciaországban – már felébredtek. Nicolas Sarkozy francia elnök azt mondta: lehet az államadósságot úgy növelni, hogy felélik a felvett kölcsönt, és lehet úgy is, hogy a jövőbe fektetik be, azaz beruháznak az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe. Barack Obama amerikai elnök tavaly áprilisban egy komoly programot hirdetett meg elsősorban a természettudományi és matematikaoktatás lényeges fejlesztésére. Jellemző példa az is, hogy Nagy-Britanniában néhány éve megduplázták a természettudományos tanárok fizetését. „Van olyan volt tanítványom, aki Angliában él, és amikor tavaly nyáron itthon járt, elmondta, hogy az iskolában, ahol tanít, neki van a második legnagyobb fizetése az igazgató után, mert ő a fizikatanár” – zárta a külföldi példák sorát a Szegedi Tudományegyetem professzora. Máshol tehát már beindultak a változások, Szabó Gábor szerint „mi pedig ott tartunk, hogy nincsenek természettudományos tanárjelöltek a hallgatóink között”; két év múlva mindössze 4-6 fizikatanár lesz a végzősök között.
Fontosnak minősítette a gyors, következetes és határozott cselekvést. Ennek érdekében a Magyar Innovációs Szövetség állásfoglalást fogad ma el, amellyel a választások után megalakuló kormány figyelmét szeretnék felhívni az innováció területén legsürgetőbb teendőkre. Tagjai elengedhetetlennek tartják, hogy a nemzeti k+f ráfordítás 2015 végére – folyamatos, évi 0,1-0,2 százalékpontos növekedéssel – a GDP 1,5 százalékára nőjön, s az ország innovációs teljesítménye elérje az EU-átlagot, majd a következő öt évben bekerüljön az uniós ranglista felső harmadába.
Ugyanakkor óvott az olyan számháborútól, hogy Magyarországon a GDP-arányos k+f ráfordítás egy százalék, és ez milyen kevés! „Egyébként tényleg kevés, mert az európai uniós átlag majdnem kétszer ekkora” – jegyezte meg. Nagyobb baj az, ha irreális célt tűz ki a politika. Ezt tette az EU is 2000-ben, amikor deklarálta, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb térsége lesz az unió. És mi történt azután? Az uniós k+f ráfordítás a következő évben – igaz, kismértékben – csökkent.
Az innováció önmagában hozzávetőleg 1,5-2 százalékos növekedést generálhat, s elérhető a segítségével, hogy kiszolgáló és bedolgozó országból válságtűrő és növekedő, tudásalapú gazdasággá fejlődjön. Erre a szövetségnek megvannak a saját sikertörténetei. Az innovációs nagydíj kkv-nyertesei szinte valamennyien értékes innovációt hajtottak végre. Ilyen az orvosi műszereket, berendezéseket gyártó Mediso, az orvoselektronikai eszközöket készítő Elektronika 77 vagy a biotechnológiára szakosodott Solvo. Most, a válság idején értek el látványos növekedést, szereztek piacot, vettek fel újabb embereket. „Ha még lenne száz másik ilyen vállalkozás, akkor már jobb helyzetben lenne a magyar gazdaság” – szögezte le végül a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. VG

- A tudomány-, technológia- és innovációpolitika végrehajtásának folyamatos szakmai ellenőrzése

- A k+f+i pályázati rendszer egyszerűsítése, kiszámíthatóvá és bürokráciamentessé tétele

- A döntéseknél a teljes nyilvánosság és a személyi felelősségvállalás érvényesítése

- A jelentős magyar fejlesztési eredmények hasznosulásának és piacra jutásának kiemelt, komplex támogatása

- Megfelelő jogszabályi környezet és TTI-intézményrendszer kialakítása

- Az innovációs munka folyamatosságának biztosítása

Forrás: Magyar Innovációs Szövetség

VG Javaslatok az új kormánynak - A gazdaság húzóterületeinek kijelölése a k+f+i és az ágazatok szintjén

- A tudomány-, technológia- és innovációpolitika végrehajtásának folyamatos szakmai ellenőrzése

- A k+f+i pályázati rendszer egyszerűsítése, kiszámíthatóvá és bürokráciamentessé tétele

- A döntéseknél a teljes nyilvánosság és a személyi felelősségvállalás érvényesítése

- A jelentős magyar fejlesztési eredmények hasznosulásának és piacra jutásának kiemelt, komplex támogatása

- Megfelelő jogszabályi környezet és TTI-intézményrendszer kialakítása

- Az innovációs munka folyamatosságának biztosítása

Forrás: Magyar Innovációs Szövetség Vélemény Támogatási gondok

Bogsch Erik, A Richter Nyrt. vezérigazgatója

A gyógyszeripar a magyarországi vállalati innováció fellegvára, a hazai cégek közül a Richter költ legtöbbet k+f-re. Az egyetemi és akadémiai szféra még mindig megfelelő szellemi hátteret biztosít az ipar és a tudomány együttműködéséhez. Az oktatás színvonalának emelése, valamint a megfelelő számú természettudományi és műszaki szakember képzése azonban elengedhetetlen a közeljövőben. A mindenkori kormányzati támogatás lehetne célcsoport-specifikusabb. Sokszor nehezen megpályázhatók azok az öszszegek, amelyeket olyan projekteket eredményeznének, melyek ipari hasznosulása is megvalósítható. Ennek okát elsősorban a támogatásra kiválasztott projektek elvárt minimális nagyságában, illetve az elszámolási rendszer rugalmatlanságában látjuk. Tavaly ugyanakkor pozitívum volt, hogy a gyógyszeripar által befizetett specifikus adók terhére leírhatók a k+f tevékenységre fordított összegek, amennyiben azok hazai innovációt támogatnak.

Szisztematikus munka

Friedler Ferenc, A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar dékánja

Az innováció a gazdasági versenyképességet, a fenntartható fejlődést szolgálja. Ez a globalizált világban akkor érhető el, ha az innovációs folyamat valamennyi résztvevője versenyképes tevékenységet folytat, és maga a folyamat is hatékonyan integrálja a partnerek tevékenységét. A hazai innovációban vannak kiemelkedő sikerek, azonban ezek ad hoc jellegét kellene a szisztematikusan felépített sikerek irányába vinni. Ehhez a műszaki felsőoktatásban érintett intézmények feladatának tekintem az olyan szervezeti formák kialakítását, amelyekben a szűkebb értelemben vett oktatás, a kutatás és a k+f tevékenység egyenrangú, mert ez szolgálja mindhárom tevékenység magas színvonalát és versenyképességét. Ez biztosíthat az innovációban érintett cégekkel olyan kiszámítható együttműködést, ami kölcsönös megelégedésre az ad hoc jellegből a szisztematikusan felépített munka irányába visz.

Világhírű elődök

Lustyik György, A Soft Flow Hungary Kutató Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója

A világhírű elődök máig élő hagyományt teremtettek, rájuk büszkék vagyunk. Kiváló kutatóintézeteink, egyetemeink vannak, nemzetközi pozícióink (még) jók, az innováció jelentős társadalmi megbecsülést kap, például a műszaki szellemi alkotásokat támogató Novofer Alapítvány révén. Az innovációs törvény, a pályázati rendszer, az európai uniós források szintén előmozdítják egy hatékony innovációs rendszer létrejöttét. Ugyanakkor rendkívül súlyos veszélyforrás a már ma is érezhető szakemberhiány. El kell érnünk, hogy a természettudományi és műszaki diplomások aránya nőjön az egyetemeken, és a szakemberek itthon maradjanak, egyébként az innovációs versenyben a perifériára kerülhetünk. Gyorsan fel kell számolni tehát a korlátokat. A pályázati elszámolási rendszerünk indokolatlanul bonyolult és lassú. Az innovációt is sújtja a pénzügyi és adózási szabályok gyakori, átgondolatlan változtatgatása.

Intelligens álmok

Pálinkás József, A Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Az ember természetes igénye, hogy folyamatosan jobb, szebb, újabb és érdekesebb megoldásokkal tegye kényelmesebbé az életét, egyre „intelligensebb eszközökkel” vegye körül magát. A döntően a tudomány eredményeire épülő innováció ezért a fejlődés és a versenyképesség motorja. Ez most különösen jól jöhet a válságból, a recesszióból való kilábalás, a nagy globális útkeresés időszakában. Az emberi élet harmóniája azonban a hagyomány és az újdonság egyensúlyán alapul. A közkeletű illúzióval szemben, hogy az újdonság, az innováció per se (önmagától) jó, én azt gondolom, hogy az újdonság pusztán önmagáért való keresése tévút. Az az igazi innováció, amely nem önmagáért, hanem a teljesebb, jobb életért változtat, ez a nemes szándék hajtja előre. A teljesebb élet záloga, ha a megőrzendő hagyományokat magában foglaló, az életünket szebbé, jobbá, harmonikusabbá tévő újdonságokra törekszünk.

Felzárkózó régiók

Polgárné Majer Ildikó, A Valdeal Innovációs Zrt. elnök-vezérigazgatója

Nyilván hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének és még inkább nagy egyetemeinek köszönhetően Közép-Magyarország hosszú ideig rendkívül erősnek bizonyult az innovációban. Ma már azt látjuk, hogy a többi régió is elkezdett felzárkózni. Ez jó, mert azt bizonyítja, hogy a tudás, a tehetség nem ismer földrajzi határokat, a kutatás-fejlesztésben és innovációban az ország kedvező adottságait mindenhol ki lehet használni, csak élni kell vele. Ehhez azonban megfelelő menedzsment kell. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott kiugró a fejlődés, ahol jók a régió vezetői, ahol nem zilálja szét a k+f+i erőfeszítéseket a politika, ahol meg tudott erősödni a regionális innovációs ügynökség. A kedvező adottságaink kihasználásához fontos lenne az is, hogy legyen végre egy komolyan átgondolt nemzeti innovációs stratégiánk, s legyen kiszámítható és átlátható a rendszer, amely ezt felülről vezérelve megvalósítja. -->