Itt az újabb eurókamat-emelés
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 1,5 százalékra emelte a kamatot az Európai Központi Bank. Jean-Claude Trichet bankelnök bejelentette, hogy a portugál állampapírok esetében eltörölték a fedezetelfogadással kapcsolatos minimumkövetelményeket.
Nem okozott meglepetést az EKB tegnapi, 0,25 százalékpontos kamatemelése, mivel Jean-Claude Trichet már többször – legutóbb június 30-án – jelezte, hogy „fokozott éberséggel” követik az inflációs nyomást. Ezt a kifejezést pedig hagyományosan a kamatemelés jelzésére használja az EKB elnöke. Elemzők 1,75 százalékos kamatot várnak év végére.
A korábbi kommunikációval összhangban az inflációs kockázatokkal indokolta Trichet a monetáris szigorítás szükségességét a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. Az EKB-elnök úgy nyilatkozott: a legutóbbi ülés óta napvilágot látott információk alapján egyértelművé vált, hogy az árstabilitás érdekében kamatot kell emelni. Ám nem tett közvetlen utalást egy újabb kamatemelésre. Annyit mondott mindössze, hogy a kormányzótanács „szorosan figyelemmel kíséri” az aktuális fejleményeket. Ezzel lényegében az áprilisi kamatemelés után használt frázist vette elő újra. Ez ugyancsak összecseng az elemzői várakozásokkal, akik szeptemberre teszik a következő 25 bázispontos emelés lehetséges időpontját.
A befektetői bizalom szempontjából fontosabb bejelentés volt, hogy a portugál állampapírok esetében eltörölték a fedezetelfogadással kapcsolatos minimumkövetelményeket. Mint ismert, a Moody’s kedden négy fokozattal leminősítve „bóvli” kategóriába rontotta Portugália államadósság-besorolását, felhördülést okozva ezzel az EU-ban. A tegnapi bejelentés enyhíti a portugál pénzügyi rendszer likviditási problémáit, javítva ezzel a befektetői hangulatot.
Ez meglátszott az euró tegnapi teljesítményén is, amely a kamatdöntést követő percekben egyhetes mélypontra süllyedt a dollárral szemben, majd a sajtótájékoztatót követően gyors erősödésbe kapcsolt.
A monetáris politika irányát tekintve két oldalról nehezedik nyomás az Európai Központi Bankra. Mint ismert, az eurózónában mért infláció júniusban 2,7 százalék volt. Ezzel kismértékben elmaradt ugyan a várt szinttől, de még így is jóval a 2 százalékos cél felett tartózkodik. Az inflációs félelmek pedig a monetáris politika szigorításának irányába mutatnak. Ezzel szemben a pénzügyi válsággal küzdő tagországoknak, így különösen Görögországnak, Portugáliának és Írországnak az alacsonyabb kamatszint kedvezne. Ráadásul az eurózóna gazdaságáról kiábrándító adatok láttak napvilágot az elmúlt időszakban. A vártnál kisebb mértékben nőttek az ipari megrendelések, és jelentősen lassult a szolgáltató szektor növekedése is, miközben Németországban két és fél éves mélypontjára esett júniusban a befektetői bizalom. A gazdaság további gyengélkedése miatt enyhülhet az inflációs nyomás, így elmaradhat vagy későbbre tolódhat a következő kamatemelés.
Portugália CDS-e ezer fölött
Drasztikus hatást váltott ki a portugál állampapírok piacán a Moody’s keddi, négyfokozattal való leminősítése. A hároméves államkötvények hozama öt százalékponttal 18 százalékra nőtt, míg a CDS-felár átlépte a bűvös ezres határt, és a CMA DataVision londoni piaci adatszolgáltató csoport szerint már 1065 bázispont környékén járt. Ez azt jelenti, hogy a portugál államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon átlépte az egymillió eurót minden tízmillió euró portugál államadósság után az irányadó ötéves futamidőre.
