Jó üzlet az állateledel
„A hazai állateledel-gyártás valóban jelentős exportot bonyolít, és évek óta a hazai agrárkivitel egyik húzóerejének számít” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Szórádi Gyöngyi. A magyarországi állateledel- gyártókat és -forgalmazókat képviselő Magyar Állateledel Egyesülés főtitkára lapunknak elmondta: a magas áfa éppúgy problémát jelent az ágazatnak, mint az élelmiszeripar más szereplőinek. „A feketegazdaság az áfafizetés megkerülésével, illetve az illegálisan működő külföldi webáruházak jelentősen lenyomják az árakat, amely komolyan rombolja a hazai gyártású márkás termékek piacát. Az alacsonyabb árfekvésű saját márkás termékek kategóriájában pedig szintén jelen van az a főleg külföldről cégláncolatokon keresztül olcsóbban behozott termékkör, amely gyenge minőségű és lenyomja az árakat. A belföldi piacokon ráadásul komolyan meglátszik a gyenge vásárlóerő hatása” – tette hozzá a főtitkár.
Szórádi Gyöngyi ugyanakkor kifejtette: az idehaza működő gyártók az elmúlt években – elsősorban nem a belföldi piacra, hanem az exportra alapozva – jelentős beruházásokat is végrehajtottak. „A piaci szereplők részben a már működő termelőkapacitásukat bővítik, részben pedig fejlesztenek. Utóbbiak között környezetvédelmi beruházások, vagy a csomagolóanyagot érintő fejlesztések vannak, átállás a modernebb, alutasakos kiszerelésekre. A bővítések a már a kezdettől hangsúlyos exporttevékenységre alapozva jöttek létre” – nyilatkozta lapunknak a főtitkár.
Az állati termékeket előállító feldolgozók a gyártás során jelentős mennyiségű hulladékot termelnek. Magyarországon a húsipar leépülésével a baromfiipar válik az állatteledel-gyártók egyik legnagyobb partnerévé. A gyártáskor keletkező jelentős mennyiségű melléktermék, a vér, a toll és a zsigerek az állatok testsúlyának húsz százalékát teszi ki fajtától függetlenül, ez évente százezer tonnát tesz ki idehaza. A kacsa- és a libatoll értékes ugyan, ám a többi melléktermék az állateledel gyártásán keresztül hasznosítható. A baromfifeldolgozók számára az ilyen melléktermék gyakran problémát jelent, ezért elszállításukért szolgáltatási díjat fizethetnek, az iparág egészére vetítve ez évente 1,5 - 2 milliárd forintot tesz ki. Éppen az állateledel-gyártás felfutása hozhat változást ebben. A jövőben ugyanis a jelenleginél is nagyobb kereslet alakulhat ki az állati fehérjére.
„A szabályozás változása miatt június elsejétől megengedhető, hogy az állati fehérjét haltakarmányokba keverjék, és ebben felhasználják. Az egész világon felfutó haltenyésztés igényli ezt, és szinte korlátozás nélkül tudja felvenni az állati fehérjét” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bárány László. A baromfitenyésztéssel és -feldolgozással foglalkozó Master Good cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője lapunknak kijelentette: „azt gondolom, néhány éven belül a szabályozás megengedi majd a keresztetetést is, vagyis azt, hogy a baromfiiparból eredő hús- és vérlisztet a sertéstenyésztésen hasznosítsák, és fordítva. Ez csökkenthetné a szójafüggőséget, és mérsékelné a feldolgozók költségeit, hiszen megindulna a verseny a melléktermékekért” – nyilatkozta Bárány László.
Eleve exportra szánták
„Az állateledel-gyártók a kilencvenes években Magyarországon döntően exportra termelő kapacitást hoztak létre” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Ács Tamás. A Mars Magyarország ügyvezetője hozzátette: „ez igaz a mi esetünkben is, a magyar piac kevéssé meghatározó az értékesítésünkben, kivitelünk azonban negyvenöt országba irányul.” Ács szerint az utóbbi időben a belföldi piac növekedése jelentősen lelassult. „Az export ezzel szemben dinamikusan nő, amely képes mindezt ellensúlyozni” – tette hozzá Ács Tamás.
Ács szerint az utóbbi időben a belföldi piac növekedése jelentősen lelassult. „Az export ezzel szemben dinamikusan nő, amely képes mindezt ellensúlyozni” – tette hozzá Ács Tamás. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.