BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jóléti állam lehet Kína

Miközben a nyugati országokban a gazdasági reformok egyik fő célja a szociális ellátórendszerek karcsúsítása, Kínában a mindenki számára egységes nyugdíj- és egészségügyi ellátás, illetve oktatás és munkavállalási jogok megteremtése látszik szükségesnek a gazdasági növekedés fenntartásához. A szociális célú kiadások növelése az OECD tegnap közzétett országjelentése szerint nemcsak az ázsiai óriás további sikereit alapozhatja meg, hanem a globális egyensúlyhiány kezeléséhez is hozzájárulhat.

A hatalmas összegű állami élénkítő intézkedéseknek köszönhetően Kína lábalhat ki legkorábban a gazdasági válságból – mutat rá az OECD, amelynek prognózisa szerint a világ második legnagyobb nemzetgazdaságának számító ország öt-hét éven belül az első számú ipari terme-lővé válhat. A jelentés szerzői ugyanakkor óvnak attól, hogy a növekedés fenntartása érdekében Peking továbbra is az eddigihez hasonló mértékben ösztönözze a gazdaságot; ehelyett a nyugdíjrendszerbe, az egészségügyi és szociális ellátásokra, illetve az oktatásba kellene az eddiginél sokkal több közpénzt pumpálni.

Az ilyen, hosszú távon megtérülő beruházásokra széles mozgástere van a kínai kormányzatnak, hiszen az államadósság szintje 2008-ban mindössze a GDP 21 százalékára rúgott, és az élénkítő csomagok nyomán sem várható 3 százalékpontnál nagyobb emelkedés. A szociális transzferek növelése egyúttal mérsékelheti a jelenleg túlságosan magas egyéni megtakarítási rátát is, amely jórészt éppen az egészségügyi, szociális és időskori ellátás bizonytalansága miatt alakult ki.

A látványos gazdasági fejlődés nyomán szakadéknyira nőtt társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése az elmúlt években is szerepet kapott a pekingi politikában, de az eredmények még messze nem elégségesek – fogalmaz az országjelentés. Így például a korábbinál szélesebb körre terjesztették ki a szociális ellátásokat, de a nagyvárosi körzetekben nem hivatalosan munkát vállaló tömegek (becslések szerint az ott dolgozók több mint 40 százaléka) még mindig alig részesülnek ezekből. A jövedelmi különbségek az utóbbi években valamelyest mérséklődtek – részben a városokban munkát vállaló falusiak hazautalásainak és a kevésbé fejlett nyugati országrészek felzárkóztatását célzó fejlesztési tervnek köszönhetően –, de nemzetközi összehasonlításban továbbra is igen nagy a szórás. Ráadásul a reformlépések közül jellemzően éppen azok nem valósultak meg maradéktalanul, amelyek a társadalmi kohéziót voltak hivatottak erősíteni.

A további előrelépéshez az OECD szerint elengedhetetlen a munkaügyi regisztráció (hukou) rendszerének gyökeres reformja: a vidéki és a városi körzetek közötti határokat ugyanúgy le kell bontani, mint a különböző városok és tartományok közöttieket. Az egészségügyi, szociális és nyugellátás terén a jelenleg nagyrészt helyi hatásköröket tartományi, majd nemzeti szinten kell összefogni, hogy biztosítani lehessen a gazdaság fejlődéséhez szükséges munkaerő-áramlás és urbanizáció zavartalanságát.

A nyugdíjrendszerben jelenleg számos eltérő struktúra létezik földrajzi, illetve szakmai törésvonalak mentén, és az idősek jó részének egyáltalán nincs garantált nyugdíja. Ez a helyzet a Kínában is egyre súlyosabb gondot jelentő elöregedés és a társadalmi változások (a családi kapcsolatok lazulása) nyomán tarthatatlan, így a központi kormányzatnak át kell vennie a nyugellátás megszervezését a vidéki körzetekben az erre képtelen helyi hatóságoktól.

Az általános nyugdíjjogosultság bevezetése ugyanakkor azt is magával vonja, hogy a különböző jogosult csoportok számára a jelenleg nagyon alacsony nyugdíjkorhatárt emelni kell – figyelmeztetnek szakértők. Hasonlóan nagy feladatok várnak Kínára a munkaerő hosszú távú fejlesztését szolgáló oktatás és az egészségügy terén. Utóbbi szektorban tavaly hirdették meg azt az ambiciózus programot, amely szerint 2020-ra mindenki számára elérhetővé válik az alapellátás. Erre az első években a GDP 0,8 százalékának megfelelő összeget (850 milliárd jüant) költenének, ám az OECD szerint ennél sokkal többre lesz szükség ahhoz, hogy az egészségügyi infrastruktúra vagy például a megelőző ellátás is felnőjön a „jóléti” államban szükséges szintre. TG








Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.