Jön a hat számjegyű minimálbér

Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa 2014-ben a kötelező legkisebb munkabér és a bérminimum 6 százalékos, valamint a keresetek 4,5 százalékos növekedését tartja szükségesnek, a minimálbér ennek megfelelően a jelenlegi 98 ezer forintról 104 ezer, a szakképzettséghez kötött bérminimum pedig 114 ezer forintról 121 ezer forintra nőne – közölte az érdekképviselet a napokban.

Az érdekvédelmi tömörülés célja a „dolgozói szegénység megszüntetése”. A szakszervezet szerint „tarthatatlan állapot, hogy a magyar dolgozók jelentős részének nettó keresete nem éri el a létminimum értékét”. Közölte álláspontját a Liga is, amely a minimálbért és a garantált bérminimumot egyaránt bruttó 5,5 százalékkal emelné jövőre.

Még októberben elkezdődnek a hivatalos egyeztetések a jövő évi bérekről – közölte válaszul a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca tájékoztatása szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén már informálisan volt szó a minimálbérről.
„Tisztelem a szakszervezeti álláspontot, de ilyen esetekben mindig ők rendelnek és mi fizetünk” – reagált a felvetésekre a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak hozzátette: a kérdésben év végéig kell megállapodni, október közepén ebben a kérdésben még nincs sürgető határidő.

„A döntéshez érdemes lenne megvárni az első kilenchavi adatokat, amelyek november közepére már rendelkezésünkre fognak állni. Fontos lenne mindezeket a költségvetéshez, a jövő évi adószabályokhoz, valamint a vállalati jövedelmeket érintő szabályozáshoz igazítani, ezután lehet megalapozott tárgyalást folytatni” – fogalmazott a főtitkár.
A főtitkár szerint aggályos, hogy a szakszervezetek „meg sem említették” a minimálbérről tett javaslatuk megfogalmazásakor a meglévő munkahelyek biztonságát.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a minimálbér kevés, ám kiemelt cél lenne, hogy az elhamarkodott döntést elkerüljük, amely miatt esetleg emberek kerülhetnek az utcára. Ez már csak azért is fontos lenne, mert olyan munkavállalói körről van szó, akik később nagyon nehezen tudnak csak elhelyezkedni” – vetette fel Dávid Ferenc.

A főtitkár szerint az idén megvalósult minimálbér és garantált bérminimum-emelés átlagosan 5,5 százalékos volt, mindez „messze meghaladja az idei inflációt, amelyről már most lehet látni, hogy nem fogja elérni a 2,5 százalékot éves szinten. A minimálbér emelése tehát bőven meghaladta az inflációkövető mértéket.”

Dávid Ferenc kifejtette: a VOSZ álláspontja szerint a soron következő tárgyalásokon az inflációkövető emelésig „biztosan el lehet menni”. A jelenleg a jövő évre prognosztizált inflációs mérték 2,4 százaléknyi. Ha tehát a felek a következő hónapban csak ennyiben tudnak megegyezni, akkor is átlépi a minimálbér összege a 100 ezer forintot.

Tízmilliárd forintból kompenzáltak

Márciustól igényelhették a 11, leginkább veszélyeztetett ágazat munkaadói a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének költségeit fedező állami támogatást, amelyet a tavalyi VKF-megállapodás értelmében kaptak. A támogatás alapját az adott vállalkozás január elsejei statisztikai állományi létszáma képezte, kivéve az egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka keretében foglalkoztatottakat. Támogatás járt ugyanakkor minden dolgozó után, akinek alapbére nem érte el a tavalyi év utolsó napján az idei bérminimumokat, vagyis a 98 ezer, szakképzetteknek a 114 ezer forintot. A teljes érintetti kör kompenzációja mintegy 10 milliárd forintjába került a költségvetésnek.